Akár gyalogosként, akár autósként veszünk részt a közlekedésben, idős korban sokkal nagyobb óvatosságra van szükségünk a balesetek elkerülése érdekében. Az őszi-téli időszak fokozott kockázatot jelent, csúszósak az utak és rosszabbak a látási viszonyok.
A statisztikák szerint a közlekedési balesetek jelentős része emberi hibákra vezethető vissza, figyelmetlenség vagy gondatlanság áll a háttérben, de az is elég gyakori, hogy a közlekedők enyhén vagy súlyosan megsértik a szabályokat, nem számolnak felelőtlen cselekedetük következményeivel.
Ha gyalogosként lépünk ki az utcára, legalább olyan körültekintőnek kell lennünk, mint amit elvárunk másoktól. Ebbe beletartozik az is, hogy számolunk a lassúbb reakcióidővel, az esetleges nagyothallással, a látásromlással és a nehézkesebb, korlátozottabb mozgással.
Mielőtt útnak indulunk, tájékozódjunk, hogy milyen irányban, merre induljunk és nagyjából mennyi időt vesz igénybe, amíg célba érünk. Különösen tegyük ezt meg, ha ismeretlen helyre igyekszünk. Nézzünk utána, hogy esetleg milyen járművet vehetünk igénybe, mennyibe kerül a menetjegy és át kell-e szállni! Egyik járműről a másikra a le- és felszállás ugyanis újabb balesetveszélyt rejt magában. Ha kicsit is bizonytalan a járásunk, mert például mozgásszervi problémáink vannak, szerezzünk be egy könnyű, csinos botot, és ne röstelljük, támaszkodjunk rá, ha szükséges!
Bárhová indulunk, különösen, ha egyedül kelünk útra, mindenképpen vigyünk magunkkal mobiltelefont! Ma már az okostelefon használata nincs korhoz kötve, válasszunk egy könnyen elsajátítható, utazást könnyítő applikációt, és kövessük a navigációt! Emellett a telefon biztonságot is ad, hiszen bármilyen probléma adódik, segítséget tudunk hívni.
A telefon ugyanakkor közvetve baleset okozója is lehet, ha útközben beszélünk, nem figyelünk, hova lépünk, minek megyünk neki, miben botlunk meg. Idős korban az utcai elesés komoly sérülést okozhat, könnyen lehet láb- vagy kéz-, súlyosabb esetben combnyaktörés is a következménye.
Autózás közben pedig tilos a telefonálás, időseknek pedig még kihangosítóval sem ajánlott a mobilozás, hiszen nemcsak eltereli a figyelmünket a vezetésről, hanem elnyomja a kintről jövő zajokat, fontos információkat is.
Szerencsésebb, ha az idős emberek sem autóval, sem gyalogosan nem indulnak egyedül hosszabb útra. Váratlan helyzetekbe kerülve jobban reagálnak, ha valaki van mellettük, autóvezetés közben kisebb a kockázata annak is, hogy elalszanak egy-két másodpercre a volánnál és megtörténik a baj.
Hatvanon felül a gyorshajtás kevésbé jellemző, de ne feledjük, az adott út forgalmánál lényegesen lassabb tempó is, például autópályán, balesetveszélyes lehet. Nagyon fontos, hogy kipihenten, jó fizikai állapotban üljünk csak volánhoz, ellenőrizzük a vérnyomást, vigyük magunkkal a gyógyszereinket és az orvosunk, valamint a segélyhívók telefonszámát, számítva arra az esetre is, ha rosszullétet tapasztalnánk. Vezetés közben ne hallgassunk nagyon hangos vagy monoton zenét, legalább száz kilométerenként tartsunk pihenőt, akkor együnk, igyunk, fogyasszunk frissítőt! Kerüljük az éjszakai vezetést, a csúcsforgalmat, a rossz időjárási viszonyokat! Fontos a követési távolság betartása, sőt, ajánlott kicsit megnövelni, különösen a csúszós utakon.
Nem jó taktika, hogy a korunkra való tekintettel már ritkábban ülünk autóba. A rutint nagyon könnyű elveszíteni, ezért ajánlott minél gyakrabban vezetni, a szinten tartással jelentősen csökkenthető a baleseti kockázat. Mindenkinél eljön azonban az idő, amikor bizony abba kell hagynia a vezetést. Hogy mikor? Erre nincs recept, bizonyos betegségek és gyógyszerek szedése eleve kizárhatja, de többnyire saját magunknak kell érezni és eldönteni. Érdemes azért kikérni a háziorvos véleményét is.
Gyalogosként is sokat tehetünk a biztonságunkért, első és legfontosabb a láthatóság! Őszi ködös, esős szürkületben még városban, jó látási viszonyok között is viseljünk feltűnő színű ruhát vagy fényvisszaverő hatású öltözéket. Lehetőleg zebrán keljünk át az úttesten, ha nincs, akkor várjuk meg, amíg többen is elindulnak a túloldalra. Lehetőleg az útra merőlegesen haladjunk, az a legrövidebb. Országúton pedig mindig a forgalommal szemben gyalogoljunk.
