Kiderült, miért tűntek el az észak-amerikai ősebek

Az első európai telepesekkel 500 évvel ezelőtt érkezett kutyák miatt tűntek el az észak-amerikai ősebek.

Egy új tanulmány szerint az első kutyák több ezer éve érkeztek Észak-Amerikába a Szibériából a Bering-szoroson átkelő emberekkel.

Ezek a kutyák viszonylag háborítatlanul éltek a területen egészen addig, amíg a 15. században meg nem érkeztek az első telepesek Európából. Az általuk hozott kutyafajták gyorsan elnyomták a helyi kutyapopulációt.

„Az európai és az amerikai kontinensen élő emberek genetikai szempontból ugyanannyira különböztek egymástól, mint kutyái” – mondta Greger Larson, az Oxfordi Egyetem kutatója, a témában a Science című tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője. Nemcsak az amerikai őslakosokat űzték el a telepesek, hanem kutyáikat is. Ebben valószínűleg nemcsak az európaiak azon szándéka játszott szerepet, hogy saját kutyáikat tenyésszék, hanem egyebek között a betegségek is – tette hozzá.

A modern amerikai kutyafajok, mint a labrador vagy a csivava a 15. században az eurázsiai kontinensen végzett tenyésztésből származnak – mondta Angela Perri, a Durhami Egyetem régésze.

A kutatásban egy 50 főből álló nemzetközi csoport vett részt. 71 példány több ezer éves maradványainak DNS-ét vizsgálták és hasonlították össze a mai amerikai kutyákéval. Ez volt az első ebben a témában végzett összehasonlító kutatás. Az amerikai kontinensen talált legrégebbi kutyamaradvány kilencezer éves.

Az amerikai őskutyák és a mai négylábúak közötti legközvetlenebb genetikai kapcsolatra egy nyolcezer éve élt kutyánál talált tumorban bukkantak. A tumor más állatokra fertőzésként terjedt tovább.

Ha a rák DNS-e az idő során változott is, lényegében még mindig őrzi az eredeti kutyák örökítőanyagát – mondta Maire Ni Leathlobhair, a Cambridge-i Egyetem állatorvosi tanszékének kutatója.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei