Magyarországon mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente, jelentős része a háztartásokban. A karácsonyi időszakban az átlagosnál is több élelmiszer végzi a szemetesben. Nem csupán a sütés-főzéssel járó élelmiszer-hulladékok – például tojáshéj –, hanem sokszor a megmaradt készételek is a kukába kerülnek az ünnepek során. A Nébih Maradék nélkül programjának szakemberei összegyűjtötték azokat a praktikus, élelmiszer-feleslegeket megelőző tanácsokat, amelyek segítségével maradék nélkül „vészelhetjük át” a karácsonyt.
A legjobb megoldás a megelőzés
„Az a legjobb hulladék, amely nem is keletkezik” – ezt mondja a hulladékpiramis elve, vagyis a megelőzés a legfontosabb. Magyarországon a Nébih felmérése szerint egy átlagos magyar háztartásban fejenként 68 kg élelmiszer-hulladék keletkezik évente, s ennek a fele megelőzhető lenne egy kis odafigyeléssel, tudatosabb tervezéssel. Az élelmiszer-hulladék megelőzéséhez nyújt segítséget a Nébih Maradék nélkül programjának három aranyszabálya: ne vásárolj több élelmiszert, ne főzz többet és ne szedj ki többet, mint amennyit biztosan meg tudsz enni maradék nélkül.
Szerencsére könnyen tehetünk otthonunkban az élelmiszer-pazarlás csökkentéséért. Álljon itt segítségül néhány praktikus, élelmiszer-feleslegeket megelőző tanács, különös tekintettel a karácsonyi időszakra:
- Ne feledjük, gyomrunk a karácsonyi időszakban sem nő meg a kétszeresére, így az ünnepi időszakban is törekedjünk arra, hogy ne főzzünk többet, mint amennyit a család biztosan el tud fogyasztani maradék nélkül.
- Mennyiség helyett igyekezzünk a minőséget választani, és a roskadozásig terített asztal helyett inkább igyekezzünk többféle olyan különlegességet megkóstolni, amellyel emlékezetesebbé tehetjük az ünnepet.
- Az ételmaradékokat minél hamarabb tegyük be a hűtőbe.
- Karácsony előtt érdemes kiüríteni a fagyasztót, gondolva arra, hogy a karácsonyi fogásoknak legyen elég hely, hiszen a legtöbb élelmiszer esetében a fagyasztás a legjobb tartósítási mód.
![]()
- A lefagyasztandó ételeket adagonként csomagoljuk el, így elkerülhetjük, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiséget kelljen kiolvasztani. A már egyszer kiolvasztott ételeket ne fagyasszuk le újra! A csomagolásra írjuk rá, hogy mi található benne és mikor fagyasztottuk le, így 2 hónappal később is pontosan tudni fogjuk, hogy mi található az egyes edényekben. A kiolvasztás legbiztonságosabb módja, ha a hűtőben, 0 és 5 oC fok között történik.
![]()
- Még a leghidegebb napokon se tároljuk az ételeinket az udvaron vagy az erkélyen! Ez télen leginkább a számos betegséget terjeszteni képes rágcsálók és madarak miatt aggályos. Az étel a rágcsálókat még akkor is odavonzza, ha egyébként nem férnek hozzá a csomagolás miatt, így a tárolóedény külső oldala vagy a zacskó is részt vehetnek a betegségek terjesztésében.
- Ne feledjük: sem a hűtés, sem a fagyasztás nem pusztítja el a kórokozókat, csak lassítja a szaporodásukat! A hűtőből kivett maradékokat ezért fogyasztás előtt mindig alaposan forraljuk fel, így védekezhetünk leginkább az élelmiszer-fertőzésekkel szemben.
- Az élelmiszer-biztonsági tanácsok betartása sokat segít abban is, hogy élelmiszereink ne menjenek tönkre idő előtt.
- Az ünnepi időszakban igyekezzünk bevonni a gyerekeket az ételkészítésbe, akár játékos formában is. A kutatások szerint azok a gyerekek, akik közvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek az ételkészítésről, és látják, hogy mennyi munkával, odafigyeléssel jár egy tál étel előállítása, sokkal kevésbé pazarolnak, mint társaik. Emellett a későbbiekben az élelmiszer-biztonsági kockázatokat is rutinosabban kerülik el, mint társaik.
- Vendégségre készülve igyekezzünk olyan fogásokat is kitalálni, amelyek kevésbé romlandók, így kevesebb élelmiszer-hulladék megy veszendőbe. Ha mégis keletkezik maradék, még mindig van megoldás: egy kis kreativitással akár új fogásokat készíthetünk belőlük.
- A hulladékhierarchia elvét követve bizonyos feleslegeket felhasználhatunk a házi állatok etetéséhez, a legtöbb növényi eredetű élelmiszer-hulladék pedig kitűnően komposztálható.
