Július végéig szavazhatunk az év madarára

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt érdekesek. E hangtalanul repülő éjszakai ragadozók a 2020-as év madara jelöltjei, amelyeket a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság veszélyeztet.

Az „Év madara program”

Az MME 1979-ben indított „Év madara” programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A szavazás azért a megelőző év közepén történik, hogy a döntést követően legyen idő előkészíteni a nyomtatott és egyéb anyagokat január 1-re.

Meddig lehet szavazni?

A 2019. július 25-én 12 óráig tartó internetes szavazás lezárultával a legtöbb voksot kapott faj elnyeri a 2020 év madara címet. Az MME ez alapján indítja el a jövő évi kampány előkészítését.

Erdei fülesbagoly

Erdei fülesbagoly

Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg. Előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos fészekalj 5–6 tojásból áll. Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A telet gyakran a településekbe húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly-állomány is. Veszélyeztető tényezők: a fiókákra számos ragadozó jelent veszélyt (róka, nyest, héja és egerészölyv), erdőgazdálkodás.

Uráli bagoly

Uráli bagoly

Elterjedt a hideg- és mérsékelt égövi Eurázsiában Szahalintól és Japántól Skandináviáig és a Kárpát-medencéig. Elterjedésének határai északon nagyjából a 65. szélességi fokot, délen nagyjából a tajga déli határát követik. A zárt, öreg erdőket kedveli. Elfoglalja a ragadozómadarak gallyfészkeit, valamint kettétört odvas fák üregében költ természetes körülmények között. Évente egy fészekaljat nevel, amely általában 3–4 tojásból áll. Főként kisemlősökkel táplálkozik, de elfogyasztja a madarakat, a kétéltűeket és a nagyobb rovarokat is. Veszélyeztető tényezők: erdőgazdálkodás.

Füleskuvik

Füleskuvik

Dél-Európában, a Közel-Kelet egyes részein és az egykori Szovjetunió területén át egészen Mongóliáig húzódik a költőterülete. Hazánkban a elhagyott gyümölcsösökben, szőlőkben, telepített fenyvesekben, kertekben és parkokban költ. Odúlakó faj, előszeretettel foglalja el a szalakótáknak kihelyezett odúkat. Az egyetlen nálunk költő bagolyfaj, amely vonuló. A telet Afrikában tölti. Hazánkba április második felében érkezik vissza, és szeptember elejére az állomány döntő többsége már el is vonul. Költési időben tápláléka rovarokból áll. Mivel a rovarok száma erősen befolyásolja a költési sikert és a fészekalj nagyságát, ezért a növényvédő szerek használatának csökkentésével, valamint mesterséges költőodúk kihelyezésével növelhetjük az állományt. Veszélyeztető tényezők: mezőgazdaságban használt vegyszerek.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei