Csak egészség legyen (és működő gazdaság)!

Nehéz lenne vitatkozni azzal, hogy az egészségnél nincs fontosabb az emberek számára. Ugyanakkor sokan nem is sejtik, hogy egy COVID–19 méretű világjárvány milyen módon hat a világ- és a magyar gazdaságra.  Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN Kft. stratégiai igazgatója összefoglalta a vírus várható hatását a magyar gazdaság különböző szektoraira.

Tanulmánya szerint a járvány okozta válság alapvetően öt területen hathat a cégekre. A klasszikus HORECA-szektor (szállodák, éttermek, kávéházak) mellett ide tartozik a személyszállítás, a rendezvényszervezés, a sport- és kulturális események, valamint a képzési piac is. Ezeknél a tevékenységeknél a likviditási problémák mellett hosszú távú hatása is lehet a járványnak, egészen biztosan lesznek olyanok, akik nem élik túl. Ez a kiemelten nagy kockázat az OPTEN adatbázisa szerint ez több mint 30 ezer céget érint.

Lesznek olyan szektorok, amelyeknél egy gyors, akár pozitív akár negatív irányú reakció után hosszabb távon kiegyenlítődhet a piaci hatás. Ide tartozhat például a kiskereskedelem jó néhány területe. A bevásárlóközpontokban található bolti kiskereskedelem most komoly válságot él át, amit később, időben elnyújtottan kompenzáció követhet. A tartós élelmiszerek iránt a felvásárlási dömping után várhatóan alacsonyabb lesz a kereslet. Ebbe csoportba több mint 100 ezer vállalkozás tartozik.

A nagy, 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek egy részénél megoldást jelent a távmunka, a termelő- és feldolgozóüzemekben azonban ez nem járható út. Akár lokális, akár széles körű karantén elrendelése esetén teljes üzemek állhatnak le, ennek következtében a termeléskiesésen túl fizetés nélküli szabadságra küldhetik az embereket, de lehetnek elbocsátások is. Bár ebbe a cégcsoportba szám szerint kevesebb vállalkozás tartozik, az alkalmazottak létszámát és tevékenységük gazdasági jelentőségét tekintve meghatározó lehet, hogy milyen veszteségeket szenvednek el.

Az esetleges fizetésképtelenség a vállalati szektorból egyértelműen tovább gyűrűzik majd a lakossági területre is. A vállalatok többségénél tapasztalható likviditási hiány az éppen csak megindult beruházások újbóli visszaesését és a számlák késedelmes kiegyenlítését vonhatja maga után. Ez – a beszállítók mellett – a hitelintézetek, a követeléskezelő cégek és a hitelbiztosítók számára is problémát jelent. A korábban kihelyezett lakossági hitelek (összességében több mint 2000 milliárd forint) és az aktuális  fennálló követelések megfizetése is bizonytalanná válik, ami a bankok és a behajtócégek mellett az összes lakossági szolgáltatót is sújtani fogja.

Ugyanakkor minden válságban vannak azonban olyan ágazatok, amelyek profitálnak a helyzetből. Ezt semmiképp se értsük pejoratívan, szimplán gazdasági ténykérdés. Ide tartozik a gyógyszeripar és -kereskedelem, a vegyipar bizonyos szektorai (fertőtlenítőszerek), a fertőtlenítő- és takarítócégek, valamint a tisztítószereket gyártó és forgalmazó cégek. Ide sorolhatjuk akár az online kereskedelmet, a házhoz szállítást, az online oktatási platformok üzemeltetőit vagy a távmunkát lehetővé tevő szoftverek piacát is.

Szektorokon átívelő problémát okozhat még a kiemelten kockázatos országokba/országokból történő export/import tevékenység, ez a magyar gazdaságban legalább ezer vállalkozást érint. A válság vesztesei lehetnek a kiemelten kockázatos régiókban lévő tulajdonosi körrel rendelkező cégek is.

Komoly gondok lehetnek a kritikus ellátási láncú termékek piacán, ahol bármely ponton probléma jelenik meg, megakaszthatja a termelést. Ilyen például az acél-, a réz- vagy textilipari beszállítókat igénylő termék-előállítás. A tanulmány szerzője szerint erősebben vannak kitéve a válság hatásának a fiatal, közelmúltban alapított cégek, mint a már pénzügyileg stabilan működők, az előbbieknél ugyanis a befektetői háttér különösen érzékeny arra, hogy az üzleti terv megvalósuljon. Magyarországon az elmúlt két évben több mint 56 ezer céget alapítottak.

Nehéz megmondani, hogy válság idején a kkv-k vagy a multinacionális cégek állják majd jobban a sarat. A kis- és középvállalkozások mellett szól a nemzetközi piacoktól való kisebb függőségük és a rugalmasságuk, ugyanakkor nem szerencsés, hogy jellemzően alacsony a likviditásuk. A nagyvállalatok előnye a professzionális külső és belső kommunikáció, valamint a komplex problémákra kialakított válságkezelési módszerek birtoklása. Jelentős stabilizáló tényező a komoly tőkeháttér, ugyanakkor ellenük dolgozik a nemzetközi instabilitás és a kiszámíthatatlanság.

Nem kérdés, hogy a cégeknek meg kell ragadniuk minden eszközt, hogy túléljék a válságot, bármelyik csoportba tartoznak is. Ehhez ismerniük kell a lehetőségeket, amelyek egy ilyen nehéz időszakban rendelkezésükre állnak. Nagyon sok cég esetében a bevételkiesésre preventív megoldást jelenthet például az adókötelezettségek időbeli racionalizálása.