Csak egészség legyen (és működő gazdaság)!

…avagy a koronavírus hatásai a magyar gazdaságra

Nehéz lenne vitatkozni azzal, hogy az egészségnél nincs fontosabb az emberek számára. Ugyanakkor sokan nem is sejtik, hogy egy COVID–19 méretű világjárvány milyen módon hat a világ- és a magyar gazdaságra.  Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN Kft. stratégiai igazgatója összefoglalta a vírus várható hatását a magyar gazdaság különböző szektoraira.

Repülőtér napjainkban

Tanulmánya szerint a járvány okozta válság alapvetően öt területen hathat a cégekre. A klasszikus HORECA-szektor (szállodák, éttermek, kávéházak) mellett ide tartozik a személyszállítás, a rendezvényszervezés, a sport- és kulturális események, valamint a képzési piac is. Ezeknél a tevékenységeknél a likviditási problémák mellett hosszú távú hatása is lehet a járványnak, egészen biztosan lesznek olyanok, akik nem élik túl. Ez a kiemelten nagy kockázat az OPTEN adatbázisa szerint ez több mint 30 ezer céget érint.

A sport- és kulturális programok nagy része is elmarad

Lesznek olyan szektorok, amelyeknél egy gyors, akár pozitív akár negatív irányú reakció után hosszabb távon kiegyenlítődhet a piaci hatás. Ide tartozhat például a kiskereskedelem jó néhány területe. A bevásárlóközpontokban található bolti kiskereskedelem most komoly válságot él át, amit később, időben elnyújtottan kompenzáció követhet. A tartós élelmiszerek iránt a felvásárlási dömping után várhatóan alacsonyabb lesz a kereslet. Ebbe csoportba több mint 100 ezer vállalkozás tartozik.

A nagy, 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek egy részénél megoldást jelent a távmunka, a termelő- és feldolgozóüzemekben azonban ez nem járható út. Akár lokális, akár széles körű karantén elrendelése esetén teljes üzemek állhatnak le, ennek következtében a termeléskiesésen túl fizetés nélküli szabadságra küldhetik az embereket, de lehetnek elbocsátások is. Bár ebbe a cégcsoportba szám szerint kevesebb vállalkozás tartozik, az alkalmazottak létszámát és tevékenységük gazdasági jelentőségét tekintve meghatározó lehet, hogy milyen veszteségeket szenvednek el.

Az esetleges fizetésképtelenség a vállalati szektorból egyértelműen tovább gyűrűzik majd a lakossági területre is. A vállalatok többségénél tapasztalható likviditási hiány az éppen csak megindult beruházások újbóli visszaesését és a számlák késedelmes kiegyenlítését vonhatja maga után. Ez – a beszállítók mellett – a hitelintézetek, a követeléskezelő cégek és a hitelbiztosítók számára is problémát jelent. A korábban kihelyezett lakossági hitelek (összességében több mint 2000 milliárd forint) és az aktuális  fennálló követelések megfizetése is bizonytalanná válik, ami a bankok és a behajtócégek mellett az összes lakossági szolgáltatót is sújtani fogja.

A fertőtlenítő- és takarítócégek profitálnak a válságból

Ugyanakkor minden válságban vannak azonban olyan ágazatok, amelyek profitálnak a helyzetből. Ezt semmiképp se értsük pejoratívan, szimplán gazdasági ténykérdés. Ide tartozik a gyógyszeripar és -kereskedelem, a vegyipar bizonyos szektorai (fertőtlenítőszerek), a fertőtlenítő- és takarítócégek, valamint a tisztítószereket gyártó és forgalmazó cégek. Ide sorolhatjuk akár az online kereskedelmet, a házhoz szállítást, az online oktatási platformok üzemeltetőit vagy a távmunkát lehetővé tevő szoftverek piacát is.

Szektorokon átívelő problémát okozhat még a kiemelten kockázatos országokba/országokból történő export/import tevékenység, ez a magyar gazdaságban legalább ezer vállalkozást érint. A válság vesztesei lehetnek a kiemelten kockázatos régiókban lévő tulajdonosi körrel rendelkező cégek is.

Komoly gondok lehetnek a kritikus ellátási láncú termékek piacán, ahol bármely ponton probléma jelenik meg, megakaszthatja a termelést. Ilyen például az acél-, a réz- vagy textilipari beszállítókat igénylő termék-előállítás. A tanulmány szerzője szerint erősebben vannak kitéve a válság hatásának a fiatal, közelmúltban alapított cégek, mint a már pénzügyileg stabilan működők, az előbbieknél ugyanis a befektetői háttér különösen érzékeny arra, hogy az üzleti terv megvalósuljon. Magyarországon az elmúlt két évben több mint 56 ezer céget alapítottak.

Nehéz megmondani, hogy válság idején a kkv-k vagy a multinacionális cégek állják majd jobban a sarat. A kis- és középvállalkozások mellett szól a nemzetközi piacoktól való kisebb függőségük és a rugalmasságuk, ugyanakkor nem szerencsés, hogy jellemzően alacsony a likviditásuk. A nagyvállalatok előnye a professzionális külső és belső kommunikáció, valamint a komplex problémákra kialakított válságkezelési módszerek birtoklása. Jelentős stabilizáló tényező a komoly tőkeháttér, ugyanakkor ellenük dolgozik a nemzetközi instabilitás és a kiszámíthatatlanság.

Nem kérdés, hogy a cégeknek meg kell ragadniuk minden eszközt, hogy túléljék a válságot, bármelyik csoportba tartoznak is. Ehhez ismerniük kell a lehetőségeket, amelyek egy ilyen nehéz időszakban rendelkezésükre állnak. Nagyon sok cég esetében a bevételkiesésre preventív megoldást jelenthet például az adókötelezettségek időbeli racionalizálása.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei