Bangó Margit Kossuth-díjas művésznő pályafutásának 50 éves jubileumát koronázza meg egy most megjelent CD-vel. A világhírű cigány- és magyarnóta-énekesnő nemcsak hazánkban, hanem külföldön is a legnépszerűbb előadók sorába tartozik. Az új és a megunhatatlan slágereket december 8-án a Nyugdíjas Expón hallhatják a rajongók a fővárosi BOK-csarnokban. Minderről és a dalok hátteréről, azaz az életről és szülővárosáról beszélgettünk.
Ötven éve sikert sikerre halmoz fantasztikus hangjával és megjelenésével. Beszéljünk egy kicsit a kezdetekről!
A rajongóim többsége tudja, hogy Vásárosnaményben születtem Szatmárban. Igen szegény családban. Sajnos az ötvenes évek nem volt könnyű időszak. Azonban a zene szeretete olyan magasságokba vitt, amiről még álmodni is nehéz volt akkoriban. A családunkban mindenki muzsikus volt, anyai és apai ágon is. Ismert tánczenészek, cigány-, jazz-, klasszikus zenészek, tehát ebben nőttem fel. Zenét reggeliztem, zenét vacsoráztam, nekünk ez volt az életünk, és a mai napig is az. No meg a hozzá tartozó szeretet. Azt a szeretetet, amit a közönségtől kapok, nem is lehet leírni. Legutóbb 20 ezer ember előtt énekeltem lent a Kraszna partján, felejthetetlen élményt nyújtott.
Milyen emlékek fűződnek a gyerekkorához?
Olyan szenteske gyereknek tartottak az osztálytársaim. Minden reggel az iskolába menet első utam a templomhoz vezetett. Beszaladtam a suli előtt és elmondtam a kérésemet. Természetesen a mindennapi megélhetésünkért imádkoztam, mert láttam, hogy nagyon nehéz a szüleimnek. Sajnos látom, hogy most sem könnyű azon a részen boldogulni, hiába telt el ennyi idő. Ugyan a körülmények megváltoztak, de most másért, máshogyan kell küzdeniük az ott élő családoknak – teljesen mindegy, hogy roma vagy sem –, és ez elszomorít.
Fontos a család ezen a pályán?
Hogyne, a családi támogatás a legfontosabb. Ez nem könnyű szakma. A testvéreim, a családom természetesen mindig mellettem álltak és velem is voltak, a mai napig a legkisebb húgom, Róza az asszisztensem. Ő az, aki elkísér minden koncertre, fellépésre, stúdióba, bárhová megyek.
Nagyon hamar elindult a karriere…
Tizenhét évesen azt lehet mondani, hogy már kezdtem magam beénekelni a köztudatba. Számos helyre hívtak a nagyvilágban. Sőt, évekig külföldön is dolgoztam, ami sokat segített. Ám a szívem mindig hazahúzott.
Talán az ötven feletti korosztály a leghálásabb közönség. Ezt mutatja legalábbis, hogy közkívánatra ismét Ön a Nyugdíjas Expo egyik sztárvendége.
Igen, ha kell, bottal, mankóval, de még kerekesszékkel is eljönnek meghallgatni és ez leírhatatlan boldogságot okoz számomra. Látom, ahogy énekelek, ők is felszabadultabbnak érzik magukat. Persze néha könnyeket is csalnak a dalaim a szemükbe. Kitartó közönség, és én ezért nagyon hálás vagyok. Ám most ez az év róluk is szól, hiszen a nyugdíjasok éve van.
Mennyire sűrű az év vége?
Komoly időbeosztással dolgozom, hál Istennek annyi a felkérések száma ebben az időszakban. Még a tévék is felkeresnek a különböző műsoraikkal. Nem panaszkodom, pezseg az élet.
Évek óta nemcsak hangjával, de főzési tudományával is elkápráztatja a nagyközönséget. Egyedi ízeket kóstolhatunk meg ezekből a receptekből?
Ezek tradicionális receptek. Van olyan, amely még a nagymamámtól maradt fenn, de az édesanyám fantasztikusan tudott főzni és szerettem volna, ha mások is megismerik. Szerintem ebben is fontos a tradíció. A tradicionális gasztronómiát is ugyanúgy kell őrizni, mint a dalokat. Próbálom mindet átadni, ezért is született már négy könyv. Ahogy a Határtalan lakoma könyvemben is írom, a főzés, az étel maga az élet! Egészen kicsi korom óta figyeltem mindig, hogy anya hogyan főz, hogyan készíti elő az ételeket. Tudni kell, hogy én egy nyolcgyermekes családból származom, így ennyi gyermeknek anya akár egy káposztás tésztát vagy egy görcslevest főzött, ahhoz minimum három-négy levél tésztát kellett gyúrnia. Anyám mindig befogta a konyhában a lányokat, öten voltunk lánytestvérek. Két nővérem között én középső voltam, mindegyikünknek kiosztotta: te gyúrsz, te a zöldséget pucolod, te a tyúkot. Nagy, 20–25 literes fazékban főzött, hiszen összesen 11-en voltunk a családban, mert a nagypapa is velünk lakott. A kis konyhánkon nagy konyhát vitt, nagyon sokat főztünk. A három lány közül engem érdekelt a legjobban a főzés, mert nagyon szerettem enni. Aki szeret enni, az főzni is szeret, és aki szeret, az tud is főzni.
Számos elismerést és még a CNN érdeklődését is sikerült kivívnia a főzési tudományával. Azt hiszem, ezt még a legsikeresebb mesterszakácsok is megirigyelhetik.
Az első három szakácskönyvemmel díjat is nyertem egy párizsi szakácsversenyen. Ám mégis, ami a legemlékezetesebb, hogy tavalyelőtt még a CNN gasztronómiai sorozatának készítői is megkerestek, mert kíváncsiak lettek a főzési tudományomra. Anthony Bourdien világutazó maga keresett fel és készített velem egy összeállítást a Parts Unknown sorozatába. Magyarországról készítette a sorozatot, így kerültem fel a listára én is. Ám velem is vacsorázott, miután főztem neki. Ennél nagyobb megtiszteltetés egy énekesnőt, aki szeret főzni, nem is érhetett volna. Anthony gulast rendelt, ahogy a világban ismerik ezt az ételt, de mondtam neki, hogy az nálunk gulyás, és nem pörkölt, hanem leves. Tyúkból főztem, nagy élvezettel fogyasztotta. Kukoricás, paradicsomos töltött káposzta volt a második, füstölt libahúsokkal.
Van-e kedvenc étele?
Hogyne. A Róza tyúkhúslevese, a kukoricás töltött káposzta, a derelye és a puliszka. Ezek mind a szatmári ízvilág jellegzetes ételei. Elég csak a receptre gondolnom, és már a gondolataimban érzem az ízeket.
Kanyarodjunk vissza a dalokra! Hiszen ötven év dalait énekelte fel nemrégiben egy CD-re. Azt hiszem, ez lesz az igazi ajándék a közönségnek.
Igen, most jelent meg a CD-m. Nagyon sok olyan szép dal van rajta, amit szeret a közönség, ezért is került most egy csokorban erre a lemezre.
Önnek is vannak kedvenc dalai?
Igen, általában azok, amiket még édesanyám énekelt. Neki csodálatos hangja volt. Ilyen a Kék nefelejcs, Álltam a hídon vagy a Rózsafa virít az ablakom alatt. Ezeket egyébként a közönségem is nagyon szereti.
Elismerések és díjak
Bangó Margit, a cigánydalok királynője, évszázadokra visszamenőleg muzsikusokat számontartó családban született Vásárosnaményben.
A repertoárját meghatározó cigánydalok mellett magyar nótákat és örökzöld dalokat ad elő. Több mint tíz évig a Száztagú Cigányzenekar szólistája volt, akikkel együtt 2001-ben Magyar Örökség díjban részesítette a köztársasági elnök. „Bangó Margit hangjában és minden előadóművészi megnyilvánulásában ott feszül a háromszáz éves muzsikusdinasztia minden szenvedése, bánata és öröme, küzdelme a művészi kiteljesedésért, mélység és magasság, a szenvedély megállíthatatlan sodrása és hite a cigányság tehetségében és felemelkedésében” – szólt a méltatás. A Magyar Köztársaság Érdemrendjével is értékelték kimagasló művészetét. Az idén pedig igazi hungarikum lett, hiszen a magyar nóta hungarikum díjat kapott.Kultúrával kapcsolatos cikkeinket ezen linken tudja elolvasni: kultúrkaland
