A sérv hálójában

A sérv lehet velünk született vagy kialakulhat később is, főként nagyobb terhelés miatt vagy egyes műtétek után. Gyakran visszahúzódhat, és nem kell műteni, de súlyosabb esetekben elkerülhetetlen a beavatkozás. Szerencsére ma egy sérvműtét már nem jelent nagy kiesést a munkából, és az operációk során használt korszerű hálók alkalmazásával a kiújulás esélye jelentősen csökkenthető. Dr. Sipos Péter, a Duna Medical Center sebész szakorvosa elmondja, mi a teendőnk, ha sérv gyanúja áll fenn.

Sérv a hashártya kitüremkedése, amely a hasfal gyenge pontjain alakul ki. Találkozhatunk vele a lágyék, a köldök, az egyenes és az oldalsó ferde hasizmok találkozásánál, de előfordulhat műtéti hegben és a rekeszizomban is. Gyermekkorban a veleszületett, fiatal és felnőtt korban a lágyék- és köldöksérvek a gyakoriak, időskorban pedig műtétek után fordulhatnak elő.

A felnőtt korban kialakult sérv oka legtöbb esetben egy nagyobb sérülés vagy terhelés, ilyenkor az izomzat reped meg, ennek jele pedig egy kitüremkedés. Férfiaknál a lágyéksérv gyakoribb, mely részben a nagyobb terhelés és a medence alakja miatt alakul ki. A nőknél gyakrabban fordul elő combsérv. Jó hír, hogy kezdődő, kis sérv még megfelelő gyakorlatokkal, az izmok megerősítésével karbantartható, ezzel pedig a műtét is elkerülhető. Ilyen esetekben is nagyon fontos, hogy elmenjünk egy orvosi vizsgálatra, hiszen a szakember nemcsak a sérv súlyosságát állapítja meg, hanem azt is, hogy nincs-e más vele együtt fennálló vagy erre hajlamosító betegségünk.

Ha műtétre kerül a sor, akkor sem kell megijednünk, hiszen egy laporoscopos beavatkozás során csak pár centis heg marad és a speciális behelyezett kamerával a sebész háromszorosára nagyítva látja a problémás területet, így a nehezebben elérhető részeket is pontosabban, célzottabban tudja kezelni. Amikor a saját szövetek nem elég erősek, speciális hálók segítségével támaszt, erősítést kapnak a műtét során, amelyek szintetikus vagy biológiai anyagból készülnek. Ma már a hálókat célzottan az izom, a hasfal vagy a hashártya alá teszik, ezek a saját, gyenge szöveteket erősítik meg. Megfelelő technikával és korszerű hálók alkalmazásával nagyon kevés az esélye, hogy a sérv kiújul.

Természetesen az sem mindegy, hogy milyen hálót használnak a műtétek során, ha a sérvnyílás túl nagy, akkor ezt például biológiai, szövetbarát hálóval kell pótolni. Előfordulhat az is, hogy a háló a belekkel érintkezik, ilyenkor speciális bevonatú hálókat alkalmaznak a szakemberek, amely megakadályozza a belekkel való összenövéseket. Léteznek olyan hálók is, amelyek részlegesen vagy teljesen lebomlanak az operációt követően. Természetesen vannak esetek, amikor nincs szükség a műtétnél hálóra, például jó izomzattal rendelkező betegnél, vagy terhesség előtt. Utóbbi esetben annak érdekében, hogy a hasfal rugalmasságát megőrizzék, ha lehetséges, háló nélküli megoldást alkalmaznak.

Kisebb hálós, laporoscopos sérvműtétet követően a beteg a beavatkozás után 6 órával, kísérettel már haza is mehet, akár egy héttel később munkába is állhat. Azonban fizikai munkát, teljes terhelést csak 3–4 héttel a műtétet követően javasolt végezni.  A sérvműtét után a legfontosabb fázis a háló teljes beépülése, ez körülbelül 4 hétig tart. „A műtét után közvetlenül ágynyugalom javasolt a bevérzések elkerülései miatt, de a mozgást már másnap el lehet kezdeni. A második héttől vissza lehet állni a megszokott, hétköznapi életvitelre, a harmadik héttől kezdve már nem tilos a könnyed kocogás, kerékpározás. Teljes terhelés pedig a műtét utáni 4–6. héttől lehetséges”- teszi hozzá dr. Sipos Péter.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei