A lakásvásárlók álmai – mindenki nagyobbra vágyik

Sok lakásvásárló álmodik az amerikai filmekből ismert családi házról: tágas terekről, zöld pázsitról és egy hatalmas garázsról. Az álomház ugyan csak keveseknek adatik meg, de az utóbbi időben majd’ minden vásárló az eredetileg tervezettnél egy kicsit nagyobb lakásba költözik.

Második gyermekét várja az a fiatal pár, amely a legpontosabban fogalmazta meg az OTP Csoport Hello Otthon kutatásában, hogy a legtöbben milyen otthonra is vágynak: „120–140 négyzetméteres, plusz még egy dupla beállós garázs is legyen. Nagy telekkel, bár persze a ház fontosabb, mint a kert. Tágas tereket szeretnénk a házban, minden szoba nagy legyen, és kell persze egy nagy nappali, konyhával, étkezővel, ahol kényelmesen együtt lehet az egész család. Készen szeretnénk megvenni, mert egy építkezés nagyon sok munkával jár. Vagy legalábbis nagy problémák ne legyenek vele, ne legyen túl öreg a ház.”

A kutatás során 800 fős, az elmúlt két évben lakáshitelt felvevőkre vagy egy éven belül ezt tervezőkre reprezentatív mintán azt vizsgálták, hogy milyen szempontok játszanak közre a lakásvásárlási és hitelfelvételi folyamatban. A döntési folyamatban az álmodozást követő tervezgetéses szakaszban a lakásvásárlók már kezdenek hajlani a kompromisszumra. A szobaszámból, valamint a jó környék követelményéből általában nem szívesen engednek, és meghatározó szempont a közlekedés is. Mivel az ezeknek az elvárásoknak megfelelő otthonokat nem mindenki tudja megfizetni, további kompromisszumokat kell kötniük. Régebbi építésű ingatlant vásárolnak például, ilyenkor vállalják a kisebb-nagyobb felújítási munkákkal járó kényelmetlenséget. Mások olcsóbb környék után néznek (például kertváros helyett kijebb mennek a szomszédos faluig). A családalapítóknál több lépésben gondolkodnak: előbb egy lakást vásárolnak és későbbre tolják a megálmodott családi ház megvételét. És akadnak, akik elhalasztják a költözést, mondván „nem olyan sürgős, várok még az igazira”.

Az álmodozásokat követő tervezgető szakaszban a lakásvásárlók már közelítik igényeiket a realitásokhoz. A hivatkozott felmérés szerint panelba mindösszesen a megkérdezettek 4 százaléka vágyik, ám 35 százalékuk végül mégis ezt a megoldást választja. Ezzel szemben kertes családi házba a megkérdezettek 80 százaléka vágyik, de csak 33 százalékuk köt végül ott ki.

Nem mindenkinek kell lemondania az álmairól. Néhányan még egy kicsit nagyobb lakás vásárlása mellett is döntenek, mint amit eredetileg terveztek. „Ez a folyamat vélhetőleg összefügg az életszínvonal emelkedésével, a lakhatással kapcsolatos igények növekedésével” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, aki szerint a kedvező lakáshitel-kondíciók is élénkítik ezt a folyamatot. A nagyobb lakások iránti igény mögött feltételezhetően meghúzódik az a megfontolás is, hogy „ha már hosszú távra jelzáloghitelt veszünk fel, akkor a lakhatást is hosszú távra oldjuk meg”.

A kutatásból mindenesetre az derül ki, hogy a megkérdezettek harmada 50 négyzetméteres vagy annál kisebb lakás vásárlását tervezi, végül azonban csak 14 százalékuk dönt emellett a megoldás mellett. Az 51–70, illetve 71–100 négyzetméteres lakásokból viszont rendre nagyobb arányban vásárolnak, mint azt eredetileg tervezték. Vagyis a kereslet eltolódott a némileg nagyobb ingatlanok irányába.

A NAV adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint az elmúlt egy évben az országszerte eladott lakások jellemző mérete 50 és 60 négyzetméter között mozog. (A lakótelepi lakások zöme is ebbe a méretkategóriába esik, ez a típus pedig nagy súllyal esik latba a statisztikákban.)

Ugyanakkor földrajzi elhelyezkedés és a lakóingatlan típusa szerint komoly eltérések figyelhetők meg a lakások, házak méretében. A legnagyobb lakóházak – átlagosan 159 négyzetméter lakóterűek – Zala megyében keltek el az utóbbi időben, míg Hevesben az átlag csak 81 négyzetméter volt (a megyeszékhelyeken jellemzően valamivel nagyobb, átlagosan 116 négyzetméteres, míg országos átlagban „csak” 106 négyzetméteres önálló lakóházak cseréltek gazdát).

Bár a fővárosi házadatok jellemzően a külső kerületekre korlátozódnak, az elmondható, hogy a Budapesten elkelt családi házak átlagos mérete (129 négyzetméter) jóval meghaladja az országos átlagot: az igencsak drága II–III. kerületben 140 négyzetméter körüli volt az értékesített családi házak átlagos mérete, de a kissé olcsóbb XIV. és jóval olcsóbb XX. kerületekben ez a méret már 166–175 négyzetméter volt.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei