Több mint húszezren vettek részt a Richter Anna Díj közönségszavazásán, ahol a közönségdíj sorsáról dönthettek a szavazók. A hiánypótló kezdeményezés az egészségügy, az oktatás és a gyógyszerészet területein dolgozó nők és csapataik kreatív, újszerű ötleteinek megvalósítását tűzte ki célul, melyek jobbá teszik az e hivatásukat gyakorlók, pácienseik és diákjaik életét.
A Richter összesen 20 millió forinttal támogatja az öt nyertes csapatot, mely összeget a díjazottak a pályázataikban kidolgozott innovatív projektek megvalósítására fordítanak. A Richter Anna Díj öttagú zsűrije kategóriánként egy nyertest hirdetett ki.
Innovatív és rendhagyó virtuális díjátadó
A Richter felelős vállalatként a rendkívüli helyzetre való tekintettel a márciusi díjátadó gálát elhalasztotta, majd az aktuális körülményekhez alkalmazkodva a május 4-i héten virtuális díjátadót hirdetett a díj Facebook-oldalán. Beke Zsuzsa, a vállalat kommunikációs vezetője beharangozó videójában elmondta, hogy elsősorban a hónapok óta nagy energiákkal dolgozó döntős csapatok és a programot figyelemmel kísérő, a csapatokat szavazatokkal támogató közönség miatt döntöttek úgy, hogy ne kelljen hosszasan várni arra, hogy megtudjuk az eredményt.
„Úgy érezzük, ezekben az időkben még inkább fontos, hogy a figyelem és az elismerés fókuszába kerüljenek az orvosok, egészségügyi dolgozók, pedagógusok és gyógyszerészek, akik most vállukon viszik a világot, gyógyítják a betegeket, oktatják gyerekeinket, és próbálnak megoldás találni erre az ismeretlen kihívásra. Tudjuk, hogy ez az időszak most nem az ünneplésé, mindannyian egy közös célért küzdünk, de hiszem, hogy helye van annak, hogy a Richter Anna Díj virtuális átadásával sokak életébe egy kis örömet vigyünk, és kifejezzük hálánkat az összes szakember előtt, akik most is értünk dolgoznak” – mondta Beke Zsuzsa.
Az idei pedagóguskategória nyertesei mintha jövőbe láttak volna: az újrahasznosítás és a fogyasztás mérséklése soha nem volt még ennyire aktuális
Szemét nem létezik, csak hulladék, aminek még nincs kitalálva az új élete! Ez az ars poeticája a drámapedagógusból, természetfilmesekből, kreatív környezetvédőkből álló csapatnak. A Fenntartható jövőkép(p) névre hallgató projekt az újrahasznosítás mellett a fogyasztás mérséklésére, az erőforrások kapacitásának véges mivoltára szeretnék irányítani az erre fogékony iskolások figyelmét. Lelkesedésüknél már csak elszántságuk nagyobb, nem kevesebbet tűztek ki célul, mint eljutni az ország minden felső tagozatosához. Ehhez forgatnak öt mozgalmas és lebilincselő animációs kisfilmet, ami különleges megoldásaival ragadja magával a 10–14 éves korosztályt. Mi sem természetesebb, hogy a filmek is mind újrahasznosított tárgyak bevonásával mutatják majd be a műanyag, a fém, a textil, az üveg és a papír keletkezésének és életciklusának útját. A díjhoz Kertész Éva, a Richter Anna Díj zsűritagja, a 21 Nő az egészségügyért alapítvány ügyvezetője gratulált:
„Amikor döntésünket meghoztuk, még nem láttuk, hogy egy olyan kreatív és innovatív projektet fogunk díjazni, aminek soha nem volt nagyobb aktualitása, mint ezekben az időkben. Hiszem, hogy ha minél több diák teszi élményszerűen magáévá a tudást, hogy vigyáznunk kell bolygónk kincseire, akkor felnőhet egy tudatos, mértéktartó generáció. A jelenlegi helyzet is mutatja, nincs mire várnunk, itt az idő a cselekvésre!”
A klinikai gyógyszerészet népszerűsítéséért
Magyarországon jelenleg 500 gyógyszerész rendelkezik kórházklinikai szakvizsgával, miközben a betegbiztonság növelése érdekében ennek a többszörösére lenne szükség. Hazánkban még nem alakult ki a nyugat-európai országokéhoz hasonló tradíciója a klinikai gyógyszerészetnek, pedig szükséges lenne, hogy orvosokkal, dietetikusokkal, gyógytornászokkal egyetemben egy jól megszervezett klinikai teamet alkossanak, segítve a betegek szakszerű ellátását, mielőbbi felépülését.
Ezen fog változtatni a többségében klinikai gyógyszerészrezidensekből álló elhivatott csapat Szimpatikus klinikus – országjáró roadshow-ja. A program keretében izgalmas szakmai napot tartanak az ország összes egyetemén, ahol gyógyszerészképzés zajlik, hogy népszerűsítsék és hitelesen bemutassák ezt a hivatást.
„A Richternek, mint felelősségteljes magyar gyógyszergyárnak érthető módon kiemelkedően fontosak a gyógyszerészek. Célunk, hogy a gyógyszerészet területén alkotó, elhivatott szakembereket megbecsüljük, a hazai munkaerőnek itthon biztosítsunk olyan feltételeket, amelyek azt erősítik, érdemes a tudást Magyarországon kamatoztatni. A hétköznapokban az ő munkájuk szinte láthatatlan, mégis nélkülözhetetlen. A most kialakult rendkívüli helyzetben azonban a gyógyszerészeken a világ szeme, ők szálltak versenybe, hogy legyőzzék az ismeretlent. Hiszem, hogy ez a rendhagyó díjátadó egyben fejhajtás is minden gyógyszerész előtt” – hangsúlyozta Beke Zsuzsa zsűritag, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője.
Mit él meg egy stroke beteg? Nézzük együtt, másképp!
A sürgősségi betegellátás különleges profizmust, pontosságot igénylő feladat, az életmentés művészeinek összehangolt munkafolyamata, összpontosítása nélkül a súlyos állapotban kórházba szállított betegek túlélési esélyei csekélyek lennének. Baji Anikó Katalin sürgősségi betegosztályozási (triázs) és egészségügyi médiakommunikációs szakember azt vallja, hogy ebben a kiszolgáltatott helyzetben is a megfelelő kommunikáció a gyógyítás sikerességének egyik kulcsa.
A beteg tájékoztatása és visszajelzéseinek értelmezése bármilyen nehéz feladat is, nem lehetetlen, kellő szaktudással és kreativitással az ellátást végző szakszemélyzet képes lehet rá. A 12 óra projekt autentikus környezetben, az Uzsoki Utcai Kórház támogatásával egy olyan filmet kíván készíteni, amely egyedülálló módon a beteg szemszögéből mutatja be a stroke gyanújával kórházba szállított és a sürgősségi ellátásban részesülő páciens helyzetét. Az átélt tehetetlenség, kiszolgáltatottság és félelem érzését megjelenítő videó nem titkolt célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a megelőzés fontosságára, a beteg helyzetébe ültetve nézőit, rávilágítson a betegség kialakulására és természetére is.
Szily Nóra zsűritag, újságíró, pszichológus, aki a díjazott kilétének felfedése előtt minden segítő szakmában értünk dolgozó iránt kifejezte háláját, kommunikációs szakemberként is bravúrosnak találja Anikó ötletét: „Egyelőre el sem tudom képzelni, hogyan kivitelezhető egy ilyen grandiózus ötlet, mint egy film, ahol a beteg szemével látunk, de Anikót megismerve nincs kétségem, hogy ha valakinek, akkor neki ez sikerülni fog! Izgatottan várjuk a végeredményt!”
A végtelenített sétálópálya is megvalósul a kecskeméti egészségszigeten
Számos kutatás bizonyítja, hogy a gyógyuláshoz a modern orvostudomány és a gyógyszerek mellett hatalmas szükség van a test és a lélek feltöltődésére is. A kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház csapata csodálatos gyógyítókertet álmodott az intézmény területén található 3000 négyzetméteres, jelenleg kihasználatlan parkba. A kert, a növényzet gyógyító, pszichikai, esztétikai kedvező hatásait a szakemberek is elismerik. Tudjuk, hogy a gyógyulás folyamatai nehezebben mennek végbe a természettől elidegenedett környezetben. Az egészségsziget fő elemei a végtelen jelet ábrázoló gyaloglóösvény, a labirintus, a pihenőszigetek lesznek. A betegek mellett a kert a kórházban dolgozók számára is felüdülést jelent majd, ha egy kis szünetet tartanának a folyamatos megterhelő munka közben, vagy letennék a munkaidő alatt szerzett nehézségeket, mielőtt hazamennek családjukhoz.
„Szerencsés az a kórház, ahol az orvosok így gondoskodnak a betegekről, hozzátartozókról, kollégákról. Ez az új élethelyzet mindenkitől rugalmasságot, türelmet kér, és átértékeli bennünk a természettel való kapcsolatot. Miközben feszített tempóban dolgozom orvosként, próbálok támasz lenni családapaként, a helyzet azt kívánja, videóban gratuláljak az orvoskategória győztesének. Örömmel teszek eleget ennek a feladatomnak, hiszen a Richter Anna Díj olyan szívügy számomra, amire hatalmas szüksége van az egészségügynek és az oktatásnak” – gratulált orvoskollégájának dr. Molnár Máriának, az Egészségkert projekt vezetőjének dr. Barna István belgyógyász, egyetemi docens, a MÁESZ Szakmai Bizottságának elnöke, a Richter Anna Díj zsűritagja.
Kategóriánként egy pályázat került díjazásra a zsűri döntése alapján, azonban a döntős csapatok a nagyközönség előtt is megmérették magukat, internetes szavazással dőlt el, hogy ki kapja a közönségdíjat.
Tabuk nélkül a szülő nők 40%-át érintő császármetszésről
Hazánkban a babák 40%-a császármetszéssel látja meg a napvilágot. Elengedhetetlen tehát, hogy a szülés műtéti módjával kapcsolatos hiteles információk könnyen elérhetővé váljanak bárki számára. A téma iránt elkötelezett Hegmesék-csapat tagjai maguk is mindannyian érintettek, ám történeteik egészen különbözőek, összhangban a társadalom sokféleségével. Hitvallásuk, hogy a gyógyító folyamatok szerves része a szakmai segítség mellett a „girls support girls” típusú támogatás, vagyis a nők egymást támogató aktivitása. A szülésre való felkészülést, a műtét utáni regenerálódást, a császármetszés(ek) utáni hüvelyi szülés lehetőségeit, valamint a szoptatást és a babagondozást is részletesen tárgyaló Császárvonal mobilapplikációt és közösségi oldalt sikeresen működtető, szakemberekből álló csapat projektjével élőbbé teszi kapcsolatát az érdeklődőkkel. Egyedülálló fotótárlatot készítenek, ahol a kiállítás képeit szüléstörténetek kísérik majd, a látogatóknak pedig lehetőséget biztosítanának előadások meghallgatására és egyéni konzultációra is. Minden heg mögött egy emberi történet húzódik, mely történetek segíthetik az olvasó számára saját pozitív és negatív emlékeit, érzéseit megérteni, feldolgozni és mindazt elfogadni.
Rúzsa Magdi Máté Péter-díjas énekesnő, zsűritag maga is szülésznői végzettséget szerzett korábban: „Tisztában vagyok azzal, mennyire fontos a hiteles információáramoltatás, a tények megismertetése és a tévhitek eloszlatása a császármetszéssel kapcsolatban. Örülök, hogy ez ráadásul egy ilyen személyes, intim, emberközeli formában valósul meg a Hegmeséknek köszönhetően.”
A Hegmesék projekt csapatvezetője, Rákosi Dóra videóban köszönte meg a díjat és a szavazatokat.
A Richter Anna Díj öt nyertes csapata az eredményhirdetést követően munkához is lát, és terveik szerint elindítják projektjeiket. A díj honlapján és közösségi oldalán követhetjük majd figyelemmel a csapatok tevékenységét, 2020 őszén pedig bemutatásra kerülnek a folyamatot összefoglaló filmek is.
