A zebrahal az öngyógyítás mestere: még súlyos sérülés után is képes regenerálni saját szívét, ráadásul nem egy fix protokoll szerint, hanem nagyon változatos módokon.
A regenerálódás során a szívizomsejtek osztódnak, hogy pótolják az elvesztett szövetet. Nadia Mercader, a Berni Egyetem Anatómiai Intézetének munkatársa és kutatócsapata kimutatta, hogy a zebrahalak vagy zebradániók (Brachydanio rerio) szívizomsejtjei nagyon rugalmasak. A regenerálódó sejtek a kifejlett szívben képesek idomulni a megsérült szívfal különböző régióinak sejtjeihez. A zebrahalak szívizomsejtjeit a korai szívfejlődés idején is nagy mértékű rugalmasság jellemzi – mutatott rá a Berni Egyetem.
Az embriók szívének fejlődése során először egy egyszerű tömlő alakul ki, amely azonnal elkezd vért pumpálni, hogy oxigénnel lássa el az organizmust. Ezzel egy időben kezd el növekedni a szív, ami a kezdetleges szívtömlő végein új sejtelődök folyamatos termelődése révén lehetséges.
A szívtömlő sejtjeiből alakul ki általában a kifejlett szív bal szívkamrája, a később kialakuló sejtek pedig a jobb szívkamrát és a pitvarokat alkotják. A most bemutatott tanulmány szerint ha a kezdeti szívtömlő izomsejtjei megsérülnek, a később keletkezett sejtek átveszik funkciójukat saját, más feladataik ellenére.
Az eredmények meglepték a kutatókat. „Az új ismeretek arra utalnak, hogy egy szív különböző módokon építhető újjá, valószínűleg nem csak egy fix menetrend szerint” – mondta Mercader.
A zebrahalszív regenerálódóképességének megértése hozzájárulhat ahhoz, hogy hasonló regeneráló eljárást fejlesszenek ki az emberi szív esetében is.
A kutatócsoport, amelyben a madridi CNIC kutatóintézet és a Zürichi Egyetem szakértői is részt vettek, a Nature Communications című szaklapban mutatta be eredményeit.
A zebrahalakról régóta ismert, hogy meglepő gyorsasággal és hatékonysággal képesek regenerálni szervezetüket. Képesek pótolni többek között uszonyaikat, látóidegüket vagy gerincvelőjüket is.
A halak gerince mindenfajta állapotból képes meggyógyulni. A kutatás során megtalálták azt a fehérjét, amely megmagyarázza a hal és az emlősök gerincének regenerációjában észlelhető különbséget. Azt remélik, hogy ezen ismeretek alapján rövidesen gerincbalesetet szenvedett emberek gyógyítására is alkalmas módszert sikerül kidolgozni.
