Vízi világ az exobolygókon?

A más csillagok körüli pályán forgó, a Földnél kétszer-négyszer nagyobb bolygók egyik fő komponense a víz lehet – állítja egy új tanulmány, amelyet a bostoni Goldschmidt-konferencián ismertettek a szerzők.

Az exobolygókat kutató Kepler-űrteleszkóp és a Gaia-misszió adatainak újabb elemzése alapján a tudósok arra az eredményre jutottak, hogy a más csillagok körül keringő sok eddig megismert bolygót akár 50 százaléknyi víz is alkothatja, sokkal több, mint a Föld tömegéhez viszonyított 0,02 százalékos víztartalma.

„Óriási meglepetés volt, amikor rájöttünk, hogy ilyen sok vízi világ létezik” – mondta el a Harvard Egyetem vezető kutatója, Li Zeng.

A tudósok a 4000 eddig megerősített exobolygó vagy exobolygójelölt túlnyomó részét két kategóriába sorolták: az egyikbe azokat tették, amelyek bolygórádiusza átlagosan a Földének másfélszerese volt, a másikba pedig azokat, amelyek átlagos rádiusza a Föld rádiuszának 2,5-szerese volt.

„Megvizsgáltuk, hogy a tömegük hogyan viszonyul a sugarukhoz, és kialakítottunk egy modellt, amely megmagyarázhatja a kapcsolatot” – magyarázta Li.

A tudós modellje szerint a Földéhez képest 1,5-szeres rádiuszú bolygók a tendencia szerint összetételükben többnyire sziklás planéták, míg a 2,5-szeres rádiuszú bolygók feltehetően inkább vízi világok.

„Vízről beszélünk, de nem olyanról, amit közönségesen a Földön találunk. A szóban forgó bolygók felszíni hőmérséklete 200–500 Celsius-fok körül lehet, a felszín felett túlnyomórészt vízpárából álló légkör alakult ki, a folyékony vízréteg pedig az alsó rétegben húzódik meg.

„Mélyebbre haladva arra számíthat az ember, hogy a víz nagy nyomású jéggé változik, és ez alatt érhetjük el a bolygó szilárd kőzetmagját” – ismertette a tudós.

Li szerint a Földnél nagyobb összes ismert exoplanéta 35 százaléka vízben gazdag lehet, és ezek a vízi világok hasonló módon alakultak ki, mint a Naprendszerben található Jupiter, Szaturnusz, Uránusz vagy Neptunusz.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei