Vizeletürítési zavarok – a testi tünetek háttere (férfi és női)

A vizeletinkontinencia – más néven vizeletcsepegés vagy hólyaggyengeség – a véletlenszerűen és akaratlanul ürített vizeletvesztést jelenti. Férfiakat és a nőket egyaránt érinti a probléma bármely életkorban, bár különféle kockázati tényezők fordulhatnak elő nőknél és férfiaknál különböző életkorokban.

Gyerekkorban a lányoknak általában előbb fejlődik ki a húgyhólyag feletti kontrolljuk, mint a fiúk esetében, és az ágyba vizelés is ritkábban fordul elő lányoknál, mint fiúknál. Azonban felnőttkorban a nők nagyobb valószínűséggel találkoznak az inkontinencia problémájával, mint a férfiak. Ez főleg a medencefenék-izomzat anatómiai különbözőségéből, valamint a terhesség és a szülés okozta változásokból ered. Ettől függetlenül a férfiakat is érinti a probléma. Bár a vizeletinkontinencia nem feltétlen velejárója az öregedési folyamatnak, előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával nő.

Hogyan működik a húgyhólyag?

Az inkontinencia lehetséges okainak, valamint a férfi-női különbözőségek megértéséhez elengedhetetlen, hogy először megértsük az egészséges húgyhólyag működését.

A húgyhólyag egy lufi alakú szerv – valójában izom –, ami a medencefenéken helyezkedik el, a medencefenék-izomzat támasztja ki és tartja a helyén. Feladata a vizelet tárolása és ürítése. Egy csővezeték – amelyet húgycsőnek nevezünk – köti össze a húgyhólyagot a nemi szervvel, ahol a vizelet távozik. Gyűrű alakú, szfinkternek nevezett izmok működtetik a húgycsövet, zárva tartják azt, hogy a vizelet ne tudjon idő előtt a húgyhólyagból kifolyni, miközben a hormonok a húgyhólyag falát és a húgycsövet tartják egészségesen.

A vizelési inger körülbelül 300 milliliteres telítettségnél kezdődik. Amikor a húgyhólyag vizelettel telítődik, a hólyag izomzata ellazul és vizeletürítéskor összehúzódik. A hólyagban lévő vizelet mennyiségéről az információ a gerinccsatorna alsó szakaszán elhelyezkedő speciális idegközponton keresztül jut az agy megfelelő központjába. A vizelési impulzus azután az agyból lefelé jut a gerinccsatornán keresztül az alsó húgyúti szervekhez. Ennek hatására a húgyhólyag izmai összehúzódnak, a záróizmok ellazulnak, és a vizelet távozik.

Ahhoz, hogy a vizeletürítési rendszer hatékonyan végezze feladatát, ezeknek az izmoknak és idegeknek együtt kell dolgozniuk, hogy a vizeletet a húgyhólyagban tartsák és azt a megfelelő időben ürítsék. Amennyiben vagy az izmok vagy az idegek nem megfelelően működnek, inkontinencia alakulhat ki.

Gyenge izomzat

A gyenge medencefenék-izomzat okozza a legtöbb hólyagproblémát. Amikor a hólyag elmozdul helyéről, a húgycső felé vezető nyílása megnyúlhat.

Idegkárosodás

A károsodott idegek vagy nem megfelelő időben küldenek jelet a húgyhólyagnak, vagy egyáltalán nem küldenek jelet, így az agy nem tudja, hogy a hólyag mikor telítődik. A cukorbetegség, a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex és a stroke egyaránt károsíthatják az idegrendszert.

A gyenge izomzat és az idegek károsodása mellett a gyógyszerek idegtompító hatása is okozhat inkontinenciát.

Az inkontinencia különféle típusai

Az inkontinencia általában az alábbi típusokba sorolható:

Átmeneti inkontinencia

 Funkcionális/reflexinkontinencia

A funkcionális inkontinencia idegrendszer eredetű probléma, olyan embereknél fordul elő, akik mentálisan vagy fizikailag korlátozottak és akaratlagos kontrolljukat elvesztették a vizeletürítés felett, így nem érzik a húgyhólyag telítettségi állapotát. Ilyenkor a beteg nem képes a normális vizeletürítésre, függetlenül attól, hogy vizeletürítő szervei fizikailag alapvetően rendben vannak. Ilyen idegrendszeri megbetegedésre példa a gerinccsatorna sérülése, de különféle alapbetegségek is okozhatják, mint például a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór vagy a demencia egyéb formái.

Késztetéses inkontinencia

A késztetéses inkontinencia esetében a húgyhólyag nem tud a teljes kapacitásának megfelelő vizeletet felvenni, és azt hosszú ideig tárolni. Az ilyen típusú inkontinenciának a fő tünete a különösen erős és gyakori vizelési inger. A beteg legjobb esetben is csak rövid ideig tudja visszatartani a vizeletét. Gyakran már a toalett elérése előtt akaratlanul is ürül a vizelet. Egyes érintetteknek óránként akár ötször is el kell menniük toalettre, mivel a húgyhólyag alacsony telítettségi állapota esetén is vizelési inger jelentkezik. A késztetéses inkontinenciát a húgyhólyag izomzatának túlműködése okozza, ami számos alapbetegség miatt alakulhat ki, mint például cukorbetegség, stroke, fertőzés, daganat, húgyhólyagkő. Ezen alapbetegséges alapos kivizsgálása elengedhetetlen az inkontinencia kezelésekor. A késztetéses inkontinencia a húgyhólyag működését befolyásoló gyógyszerekkel kezelhető, de a Kegel-gyakorlatok – amelyek a medencefenék izomzatát erősítő tornagyakorlatok – is hatásosak a vizelések között eltelt idő meghosszabbítására.

Stresszinkontinencia

A stresszinkontinencia a leggyakoribb vizeletinkontinencia-típus nők körében, minden ötödik negyven év feletti nő találkozott már a stresszinkontinencia valamelyik formájával*. A stresszinkontinenciának nincs köze az idegi eredetű stresszhez, leggyakoribb oka a medencefenék-izomzat meglazulása, például szülés után vagy a túlsúly következtében. A többszöri hüvelyi szülés a rögzítő szalagok és a medencefenék izmainak gyengüléséhez és túlnyúlásához vezethet. Ennek következtében a húgyhólyag és a húgyvezeték egy nem kívánt pozícióba csúszik le, ami rontja a húgycső záróizmainak működését. Ilyenkor, hasűri nyomásfokozódás során, például köhögéskor, tüsszentéskor, nevetéskor, a húgycső záróizmai nem elég erősek, hogy ellenálljanak a hirtelen megnövekvő nyomásnak, s a vizelet akaratlanul távozik. A stresszinkontinencia leggyakrabban a nőknél fordul elő, de nem kapcsolható életkorhoz, számos fiatal hölgy és versenyszerű sportoló is szenved ettől a problémától. Kegel-gyakorlatok végzése és a medencefenék izomzatának erősítése hatásos kezelési módszer. Lehetőség van elektrostimulációra vagy a belső szervek sebészeti úton történő anatómiailag megfelelő pozícióba helyezésére.

Túlfolyásos inkontinencia

A túlfolyásos inkontinencia főleg férfiaknál alakul ki. A túlfolyásos inkontinencia a húgyhólyag ürítési zavara miatt alakul ki. Ez a zavar általában funkcionális vagy szervi eredetű, a hólyagfal izmainak gyengesége vagy a húgycső szűkülete okozza, ami például a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás következménye lehet idősödő férfiak esetében. Amikor a prosztata megnagyobbodik, összeszorítja a húgycsövet és elzárja a vizelet útját. Ez az alsó húgyúti tünet általában 40 éves kor után alakul ki, a 60 év feletti férfiak több mint fele, a 70 év feletti férfiak majdnem 90 százaléka tapasztal valamilyen problémát. A húgycsőszűkület következtében a túl sok vizelet túlnyújtja a húgyhólyag falának izomzatát. A tünetek többfélék lehetnek, de általában a vizelési rendszer változásáról vagy problémájáról számolnak be az érintettek, mint például a lassú, szakaszos és gyenge vizeletürítés, sürgető érzés, csorgás vagy csepegés, gyakoribb vizelési inger, különösen éjszaka és a késztetéses inkontinencia tünetei. A húgycsőszűkület sebészeti beavatkozással megszüntethető, intermittáló/időszakos katéterezéssel vagy prosztatarezekcióval kezelhető. Nők esetében ez a típus ritkábban fordul elő, bár néha a hólyag izmainak rendellenessége vagy idegrendszeri károsodás okozhatja náluk is.

Kevert inkontinencia

A kevert inkontinencia általában a stressz és a késztetéses inkontinencia kombinált típusa. Sok érintett a vizeletinkontinencia mindkét típusának tüneteit tapasztalja. A hatékony kezeléshez elengedhetetlen a tünetet kiváltó okok alapos kivizsgálása.

A megjelenést a HARTMANN-RICO Hungária Kft. támogatta, a MoliCare Lady és a MoliCare Men anatómiailag formázott női és férfi nedvszívó betéteinek forgalmazója. A termékekről bővebb információt az alábbi linken talál:

https://hartmann.info/hu-hu/products/inkontinencia-ellátás/inkontinencia-betétek/betétek-enyhe-inkontinenciára

* National association for continence (NAFC) (2010)

Akár ez is tetszhet A szerző további művei