Visszérgyulladásból is lehet trombózis

Nyáron gyakoribbá válnak a visszeres panaszok: ilyenkor sokan panaszkodnak nehézláb-érzésre, és sajnos a visszerek gyulladásos állapota is többször előfordul. Szerencsére maga a probléma önmagában nem veszélyes – ám igen fájdalmas –, viszont nem árt tudni, hogy megnöveli a mélyvénás trombózis rizikóját, sőt könnyű is vele összekeverni. Prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája elmondja, mikre figyeljenek a visszérgyulladással küzdők.

Nyár és a visszerek

Azok számára, akik visszértágulatokkal küzdenek, a nyár, a kánikula igen sok kellemetlenséget rejt, mivel a hőség és a magas páratartalom fokozza a visszeres panaszokat. A vénákban lévő vér áramlása lelassul, pangás keletkezik, ami ödémával, fájdalommal jár. Sajnos ekkor megnő a visszérgyulladás esélye is, melynek alap kiváltó oka a vénafal károsodása.

A visszérgyulladás tünetei közé a fájdalom, az adott területen lévő bőrpír, csomó kitapintása, esetleg hőemelkedés, láz tartozik. Maga a probléma szerencsére önmagában bár sok kellemetlenséggel jár, ám nem súlyos. Ennek ellenére jobb, ha az illető elővigyázatos, hiszen nemcsak könnyű összekeverni a mélyvénás trombózissal, hanem könnyen ki is alakulhat belőle.

A visszérgyulladás kialakulásának okai

  • életkor (>60 év),
  • visszértágulat,
  • rovarcsípés,
  • trauma,
  • vénafal károsodása,
  • immobilitás,
  • magas ösztrogéntartalmú szerek,
  • trombofília (nem csak mélyvénás trombózisra hajlamosít).

Visszérgyulladás vagy trombózis?

A felületes visszérgyulladás és a mélyvénás trombózis tünetei közötti fő különbség az, hogy ez utóbbi esetben jelentős a két végtag közti térfogatbeli különbség, illetve visszérgyulladáskor az adott ér felett tapasztalni bőrpírt és csomót (ami valójában a felületi vénában keletkezett vérrög), míg DVT-kor az egész végtagon látni elszíneződést és az egész felülete meleg tapintású. (Kivételt az ún. néma trombózis képez, mely nem okoz tüneteket, éppen ezért nagyon veszélyes!)

Érdemes tudni, ha atípusosak a tünetek, akkor nehéz lehet a két állapot közt különbséget tenni, ezért ekkor doppler ultrahangos vizsgálattal és D-dimerszint-méréssel kell elkülöníteni a kettőt.

DVT esetén fekvés, visszérgyulladás esetén mozgás javasolt

A két állapot elkülönítése az alkalmazott terápia miatt is fontos, hiszen mélyvénás trombózis esetén az első lépés a vérrög oldása, valamint fontos, hogy a beteg ne mozogjon, nehogy leszakadjon a thrombus és tüdőembóliát okozzon – figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. Később véralvadásgátló terápia szükséges.

Ezzel szemben a felületes visszérgyulladás esetén az érintettnek kötelező mozognia (pl. séta), mivel immobilizáció esetén könnyen a mélyen fekvő vénákra terelődhet a probléma! Ekkor gyulladáscsökkentővel/fájdalomcsillapítóval, kompressziós terápiával kezelik a beteget, aki borogatást is tehet mellette az adott területre. Véralvadásgátló adására csakis azokban az esetekben van szükség, amikor a páciens fokozottan veszélyeztetett DVT szempontjából (pl. trombofíliás, mozgásában korlátozott, daganatos beteg).

Akár ez is tetszhet A szerző további művei