Veszélyesebb lehet a levegő a nappalinkban mint az utcán

Napjaink 85–90 százalékát beltérben töltjük, ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen minőségű levegő vesz minket körül. A rossz hír az, hogy a beltéri levegő akár kétszer olyan szennyezett lehet, mint a kültéri.

Első hallásra talán meglepően hangzik, de egyes ártalmas légszennyező anyagok a belső terekben magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint odakint, vagyis egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben akár tisztább lehet, mint a nappalinkban belélegzett levegő. A probléma jelentőségét jól mutatja, hogy az európai polgárok átlagosan idejük 85–90 százalékát töltik beltérben – otthon, iskolában, munkahelyen – vagy akár szabadidős tevékenységet végezve.

Idősek és gyermekek a veszélyeztetettek között

Nem csak a dohányzás a beltéri légszennyezés egyetlen forrása: amellett, hogy a legtöbb kültéri szennyezőanyag behatol az otthonunkba, a főzés, a gyertyák vagy a füstölők használata, a tisztítószerek, az építőanyagok, a bútorok, a lakástextíliák és más berendezési tárgyak, a számítógépek által kibocsátott káros vegyi anyagok, a penész és a poratkaürülék mind rontják a levegő minőségét, nem beszélve a baktériumokról, vírusokról. E tényezők miatt – állapította meg az EU Közös Kutatóközpontja (Joint Research Center, JRC) – a beltéri levegő akár kétszer olyan szennyezett lehet mint a kültéri.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a rossz beltéri levegőminőség különösen ártalmas lehet az olyan veszélyeztetett csoportok számára, mint a gyermekek, az idősek vagy a szív- és érrendszeri és krónikus légzőszervi megbetegedéssel, például asztmával élőknek. A JRC adatai azt mutatják, hogy a népesség akár 20 százaléka szenvedhet asztmában vagy más olyan allergiás megbetegedésben, amelynek okozói a beltéri környezetben találhatóak. Az Európai Tüdő Alapítvány (European Lung Foundation, ELF) által közzétett adatok szerint a betegségek kialakulásában a beltéri légszennyezettség a 8. legfontosabb kockázati faktor, ami évente globálisan 1,5–2 millió ember halálával függ össze.

Hogyan javíthatunk a beltéri levegőminőségen?

Az ELF a beltéri levegőminőség javítására a hatékonyabb szellőztetést, a levegőt nem szennyező fűtőberendezések használatát, a fatüzelésű fűtő- és főzőberendezések lecserélését, illetve a légtisztító készülékek használatát javasolja. Utóbbi megoldás télen-nyáron egyaránt hasznos lehet, hiszen a szellőztetés az allergia- és a fűtési szezon közepén egyaránt problémásnak bizonyulhat. Nehéz ugyanis olyan optimális időszakot találni a nap során, amikor kellően alacsony a pollenek vagy a fűtésből, közlekedésből származó szennyezőanyagok koncentrációja ahhoz, hogy a szellőztetés valóban javítson a lakás levegőjének minőségén.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei