Venni vagy bérelni? Ez itt a kérdés!

Szinte mindenki, aki önálló életet kezdene, más városba költözne, esetleg környéket, lakástípust váltana, döntés elé kerül, mi éri meg jobban: lakást vásárolni vagy bérelni? Mindkét lehetőségnek kétségkívül van előnye és hátránya, ezért az OTP Ingatlanpont szakértője egy átlagos budapesti lakás példáján, szigorúan pénzügyi szempontok alapján, kiszámolta, hogy hosszú távon melyik választás éri meg jobban.

Az OTP Bank Hello Otthon kutatásából kiderült, hogy 10 megkérdezettből 8 szerint a fiataloknak jelenleg nehéz saját lakáshoz jutni, pedig a legtöbb ember számára ez jelenti az önálló élet egyik alapfeltételét. A több módszertant ötvöző felmérés arra is rámutatott, hogy a válaszadók sok esetben kényszerként vagy átmeneti állapotként tekintenek a lakásbérlésre, elsősorban azért, mert a bérleti díj kifizetése után nem feltétlen marad megfelelő összegű megtakarítás. Mégis a lakásbérlés minden szempontból felfutóban van, amelyet a bérleti díjak emelkedése is mutat.

Mind a bérlésnek, mind a vásárlásnak megvan a maga előnye és hátránya: lakásbérlés esetén a lakó valójában egy szolgáltatásért fizet, ahelyett, hogy befektetne vagy megtakarítana. A bérlés ugyanakkor jóval kevesebb kötöttséggel jár, ami megkönnyíti az országon belüli munkahelyváltást és az egyetemi városok területi szétszórtsága miatt is kifejezetten előnyössé teheti ezt a megoldást. Ezzel szemben a lakásvásárlással saját tulajdonú ingatlanba költözhet a vásárló. A megvásárolt ingatlannal maga rendelkezik, ugyanakkor ehhez sok esetben hitelt is igényelni kell a magas ingatlanárak miatt, amely többéves elköteleződést jelent.

Akkor mi éri meg valójában?

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője egy átlagos, 56 négyzetméteres, 28 millió forintba kerülő budapesti lakás példáján keresztül szigorúan pénzügyi szempontok szerint vetette össze a lehetőségeket.

Lakásvásárlás:

A példában szereplő 28 millió forintos áron megvásárolt ingatlan után 1,12 millió forint illeték fizetendő, ha a vevő korábban nem rendelkezett saját ingatlannal. A vásárláshoz a vevő felhasználta 13 millió forintos megtakarítását, valamint igényelt hozzá 10 éves futamidőre a futamidő végéig fix kamatozású 15 millió forint hitelösszegű OTP Bank lakáshitelt. A hitel teljes hiteldíj mutatója 5,4%*, a havi törlesztő részlete pedig 161 ezer forint. A teljes visszafizetendő összeg így 19,32 millió forintra rúg, vagyis 10 év múlva az ingatlan megvásárlására fordított teljes összeg a megtakarítás felhasználásával 33,4 millió forint lesz. Figyelembe véve egy éves 3 százalékos átlagos ingatlanár-emelkedést, 10 év múlva a jelenleg 28 millió forintos ingatlan már 37,6 millió forintot érhet.

Lakásbérlés:

A számításban megjelölt 56 négyzetméteres ingatlan havi bérleti díja nagyjából 168 000 forint, amely egy évre kicsit több mint 2 millió forint. Számításba véve az átlagos évi 3%-os bérletidíj-emelkedést, 10 év múlva már akár havi 219 ezer forintra rúghat a havi bérleti díj. Az évenkénti emelkedést is beleszámítva 10 év alatt a bérleti díjra költött összeg akár valamivel több mint 23,1 millió forint lehet. Ha feltételezzük, hogy a bérlő a 13 millió forintos megtakarítását is a lakás bérlésére fordította, akkor is plusz 10,1 millió forintot költött lakhatására.

„Az eredmény magáért beszél: míg vásárlás esetén 10 év alatt 33,4 millió forint ráfordítással egy akár 37,6 millió forint értékű, saját tulajdonú ingatlant lehet szerezni, addig lakásbérlés esetén 10 év alatt 23,1 millió forint kiadással nem szerezhető lakástulajdon” – jelentette ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A részben hitelből finanszírozott befektetési célú lakásvásárlásnál (azaz a lakásvásárlást követő bérbeadásnál) sok esetben az a fő döntési szempont, hogy az albérlőtől kapott havi bérleti díj fedezi-e a törlesztőrészletet, illetve várható-e az ingatlanárak emelkedése.

„Budapesten nemzetközi összehasonlításban igen alacsony a lakásár/éves bérleti díj mutató, ami alapján a vásárlás logikus döntésnek tűnik. Természetesen egyáltalán nem mindegy, hogy hol és mennyiért keres a vásárló lakást, hiszen a példában megjelölt 3%-os átlagos évi ingatlanár-növekedésnél alacsonyabb és magasabb arány egyaránt előfordulhat. Aki valóban hosszú távra tervez, annak azt javasoljuk, hogy keressen fel olyan ingatlanközvetítőt, aki tisztában van a piac adta lehetőségekkel és tendenciákkal” – ajánlja Valkó Dávid.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei