Új esélyek epilepsziás betegeknek

Epilepsziás betegek számára fejlesztenek agyi defibrillátort a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az eszköz a nagyon közeli jövőben képes lesz automatikusan leállítani a rohamokat a páciensekben – tudatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

A koponyán kívüli ingerlés hatékonyságát egyes epilepsziaroham-típusok leállításában már korábban bizonyította Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa. Az általa vezetett SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport víziója, hogy kidolgozzon a gyógyszerrel nem kezelhető epilepsziás betegek számára egy új terápiás eljárást. A módszer lényege, hogy csak akkor és csak annyi elektromos ingerlést alkalmaz, amennyire a roham leállításához a betegnek szüksége van.
Az állatkísérletes eredmények emberi gyógyászatba történő átültetéséhez összefogott a Lendület-csoport az egyetem patológiai intézete és neurológiai klinikája néhány munkatársával. Az ötéves interdiszciplináris kutatás világszínvonalú eredményét a Nature Communications nevű rangos lapban most megjelent publikáció ismerteti.
A szegedi kutatók valós időben tudják akár azonnali módon befolyásolni az emberi agyműködést az általuk kidolgozott agyingerlési eljárással. Az eddig rendelkezésre álló módszerek ugyanis csak kisebb állatokon működtek azonnali módon, emberekben csak hosszú percekig tartó alkalmazás után hatottak. Ez az eljárás lesz a technikai alapja annak az agyi defibrillátornak, amely a szívritmus-szabályozó pacemakerhez hasonló elven működik, és a nagyon közeli jövőben automatikusan le tudja majd állítani az epilepsziás rohamokat emberekben is. Ennek a Buzsáki Györggyel, a világhírű agykutatóval együtt szabadalmaztatott találmánynak év elején – egy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott vállalati kutatás-fejlesztési projekt keretében – el is kezdték a prototípus fejlesztését – közölte Berényi Antal.

Az ötlet lényege, hogy nagyon sok impulzus több helyen is éri a fejet, és ha ezek megfelelő gyorsasággal követik egymást, akkor ezeket az idegsejtek összeolvasztják, és egyetlen ingernek érzékelik. Így a mellékhatás szétoszlik a fejbőr vagy az alá helyezhető elektródák révén, viszont a hatás az agyon belül – a sejtmembrán tulajdonságai miatt – összeadódik, vagyis az idegsejtek ingerlődnek.
Az SZTE Neurológiai Klinika orvosa, Kincses Zsigmond Tamás kifejtette, az epilepsziás roham kialakulása nem jelezhető előre. A neuropszichiátriai kórképektől szenvedő – például depressziós vagy epilepsziás – páciensek egyharmadánál a gyógyszeres terápiák nem hatékonyak. Ez az új eljárás csak akkor befolyásolja az agyat, amikor kell, a betegség finom, időbeli dinamikájához igazodva, éppen ettől annyira újszerű.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei