Tűz, Csucsu! Egy balatoni legenda nyomában

Bujtor Balázs ötévesen, családi kisfilmjük forgatása közben, kiáltotta édesapjának: „Tűz, Csucsu!” Ez a szállóigévé vált mondat, bekerülve A Pogány Madonna című kultuszfilmbe, legendaként él tovább Ötvös Csöpi és Kardos doktor kalandjaival és egy kellékszobor titkával, amelyet a mai napig sokan szeretnének megnézni a tihanyi apátságban. Filmnosztalgia a seniorplus.hu-val.

A Pogány Madonna egy korszak jelképe. A nyolcvanas évek zsigulis időszakának, az akkori balatoni nyárnak, életérzésnek, a nyugat utáni vágynak a szimbóluma, amikor nem lehetett csak úgy telefonálni bárkinek is az országban, de a füredi Helka diszkóban villogtak a színes Tungsram-égők, feszítettek a bőrruhák, az osztrák dobozos sör bontásának hangjára felkapták a fejüket még a csendes sarkokban meghúzódó valutázók is, akik aztán beültek a moziba, egy Piedone-filmre.

A Pogány Madonna egy korszak jelképe

Bujtor István magyar tengernél játszódó további történetei (Csak semmi pánik, Elvarázsolt dollár, Hamis a baba, Zsaruvér és csigavér epizódok) nemcsak szórakoztatóak, hanem kordokumentumok is egyben. Követni lehet a fejlődést a szocialista időszaktól kezdve a rendszerváltozáson át egészen a 2000-es évekig. Miként változott, alakult a társadalmi közeg, a vitorlásélet, a hajók, Füred és Tihany, valamint a környező települések arculata a tónál.

Édesanyja is vitorlázó volt

Kevesen tudják, hogy Bujtor István édesanyja is vitorlázott, mégpedig versenyszerűen. Náluk a sportág szeretete családi hagyomány volt. Bujtort kiskorában testvére, Latinovits Zoltán tanította az alapokra. A népszerű színművész hosszú évekig eredményesen versenyzett a 30-as cirkáló hajóosztályban az 1936-ban épült Rabonbán kormányosaként. Hatszoros magyar bajnok vitorlázó volt. Állandó versenyzőtársai közé tartozott Holovits György, Németh Miklós és Mészáros Géza. Sokat tett a sportág népszerűsítéséért. Balatoni filmjei elképzelhetetlenek lettek volna vitorlások nélkül. Ezért balatonfüredi szobra sem talapzaton áll, hanem vitorlázás közben ábrázolja.

A Pogány Madonnát 1980-ban egymillió néző látta a mozikban

A sorozat első epizódját, A Pogány Madonnát 1980-ban egymillió néző látta a mozikban – ez akkor rekordnak számított –, azóta pedig reneszánszát éli az alkotás a televíziókban. Generációk szerették meg a csetlő-botló Kardos doktor és a pofonosztó Csöpi balatoni kalandjait. A film forgatókönyve alapján a Pogány Madonna Demeter istennőt ábrázolja, görög eredetű aranyszobor és Sajkodon egy római kor házban leltek rá a XVIII. században. A történet szerint ezt rabolják el az apátságból, majd sok kaland után Csöpi kinyomozza, hová is rejtették a műkincset.

A tihanyi apátságban még mindig sokan keresik és szeretnék megnézni a Pogány Madonnát, pedig ez az értékes műkincs csak a képzelet szülötte. A filmgyári kelléket harminc évig Bujtor István jó barátja, egy másik legendás sokszoros vitorlázóbajnok, olimpikon, a balatonföldvári Holovits György őrizte. Csillaghajózott annak idején, s több vitorlázóval együtt szerepeltek az Ötvös Csöpi-s filmekben. A jó hangulatú forgatások közben akkoriban rendeztek egy Pogány Madonna vitorlásversenyt, ezt megnyerték, s ennek volt a fődíja a filmbéli szobor. Fő helyet kapott nála, három évtizedig vigyázott rá, majd amikor Bujtor István elhunyt, átnyújtotta Bujtor Juditnak, ő pedig odaadta a gipszből készült filmgyári kelléket Bujtor Balázsnak. A népszerű színművész fia azóta büszkén őrzi ezt a kultikus szobrot, édesapja egy másik legendás szerepére emlékeztető tárggyal, Sándor Mátyás kalapjával együtt.

A kultuszfilmben Kern András teremtette meg Kardos doktor legendáját

A kultuszfilmben Kern András teremtette meg Kardos doktor legendáját. A mai napig sokan így is szólítják. Ez nem zavarja. A Kossuth-díjas színművész a balatoni forgatásokra emlékezve frappánsan mindig azt mondja: „Be van ez a környék „Bujtorozva.”

A kultikus magyar akcióvígjáték sikere elkísérte a szintén Kossuth-díjas Benedek Miklóst is, aki egy karakterszerepet, Mr. P. Smithet formálta meg A Pogány Madonnában. A rajongók gyakran azonosítják ezzel a figurával még most is. Szerette a filmet, amelyben egy jelenetben balesetet szenvedett autó csomagtartójából köszön ki, miközben a felvételek készítése alatt neki is volt egy szerencsés ütközése. Pótforgatásra indultak Budapestről Füredre. Mondta, hogy nem kell filmgyári kocsi, majd Gór Nagy Máriával együtt a saját autójával indulnak el. Az M7-esen autóztak, amikor hirtelen eléjük ugrott két kutya. Az egyiket nem tudta kikerülni, a másik elszaladt. Nekik nem lett bajuk. A járművük sárvédője és az eleje sérült meg. Így értek le az összetört kocsival Tihanyba, ahová – mit tesz a sors – épp azért mentek, mert a forgatás közben ott is történt egy be nem tervezett karambol. Az benne maradt a filmben, gyorsan átírták a forgatókönyvet és így került ő a történet szerint a csomagtartóba.

Több sztori, érdekesség is körülveszi a filmet, amelyet a rajongók kívülről fújnak, s lelkesen osztanak meg a mai napig az interneten. Összekötő kapocs ez, mert így fél szavakból is megérthetik egymást. Hiszen egy olyan mondaton, hogy „Tűzz, Csucsu!”, csak azok tudnak mosolyogni bármikor, akik a film örök körforgásában is mindig részesei A Pogány Madonna titkának.

Filmvásznon a Balaton – Vonzza a kamerákat

A magyar tenger a filmezés elterjedése óta vonzza a kamerákat. A tóról 1909-ben Balaton címmel, majd 1921-ben A Balaton lánya címmel forgattak némafilmet. Később 1935-ben az Elnökkisasszony című mozi játszódott Siófokon, majd Földvár fedezhető fel a Címzett ismeretlen című alkotásban. Ha tovább utazunk az időben 1943-ig, a balatonarácsi Brázay-villában Tüdős Klára rendezésében a Fény és árnyék című alkotás forgott Ajtay Andor és Bulla Elma főszereplésével. Érdekesség, hogy akkor még a Balatoni sellők szökőkút nem a füredi sétányon volt. A magyar tenger ezután már nagyon kedvelt célpontjává vált a filmeseknek.

Gyakorlatilag a Balatonnál is forgatott legendás és a mai napig megunhatatlanságig ismételt sikermozi, az 1954-ben készült Liliomfi tette országosan ismertté az akkor 29 éves Makk Károlyt. Ő mutatta be a kamerán keresztül képeskönyvszerűen a vásznon Badacsonyt, Szigligetet és környékét. Aki figyeli Darvas Iván, Pécsi Sándor, Krencsey Marianne, Dajka Margit és a többi színész felejthetetlen játékát, az mögöttük felfedezheti a lenyűgöző tájat és érzékelheti, mennyit is változott azóta a környék. A Szegedy Róza-házban a mai napig nagyon büszkék arra, hogy náluk is játszódott több jelenet és meg is emlékeznek erről. A rendező másik nagy filmje, a Ház a sziklák alatt is ebben a térségben készült Psota Irén, Bara Margit és Görbe János lélegzetelállító alakításaival. Makk Károly egyébként annyira megszerette a Balatont, hogy később Badacsonytördemicen építkezett.

Ha kicsit előreugrunk az időben, egészen 1968-ig, akkor nem maradhat ki egy másik olyan balatoni mozi, amely Kabos Lászlót repítette népszerűségének csúcsára. Parádés játékával az akkori időszak egyik legnagyobb sikerű és legnézettebb alkotása készült el. A veréb is madár című vígjáték több kockáját a balatonfüredi Annabella Szállodában forgatták.

A tónál forgatták 1997-ben a Zimmer Feri kultfilm több jelenetét. Az északi parton is készült 2002-ben A Szent Lőrinc folyó lazacai című alkotás, valamint négy évvel később Füreden a Tibor vagyok, de hódítani akarok című vígjáték. A magyar tengert és a környékét láthatjuk a teljes igénye nélkül A szerelmes biciklisták, a Harlekin és szerelmese, a Mici néni két élete, az Eszter hagyatéka, a Szezon című alkotásokban is. Nemzetközi produkciókban is feltűnik a Balaton. Tihanynál a Jason Stathamet is felvonultató A kém című akciófilm pár helikopteres kockájánál csattant el a csapó 2014-ben. Előtte két esztendővel az Uma Thurman, Robert Pattinson sztárszereplőkkel hirdetett Bel Ami című produkció stábja költözött rövid időre a tóhoz.

 

Akár ez is tetszhet A szerző további művei