Tudjon meg többet az Alzheimer-kórról…

Az Alzheimer-kór az agysejtek pusztulásával járó visszafordíthatatlan folyamat, amely miatt beszűkül a gondolkodás és visszafordíthatatlanul romlik az emlékezőképesség. Az Alzheimer-kór nem természetes része az öregedési folyamatnak.

Mi az Alzheimer-kór?

Az idegsejtek között ún. szenilis, azaz kóros szerkezetű fehérjét, amyloidot tartalmazó plakkok fejlődnek ki, míg az idegsejtekben zárványtestek képződnek. A folyamat az idegsejtek pusztulásához, illetve az idegsejtek közötti kapcsolatok számának jelentős csökkenéséhez vezet. Az agy bizonyos területei zsugorodnak.

Tíz figyelmeztető jel

  1. A mindennapi életet érintő emlékezetkiesés, amely a napi dolgok elfelejtésén túl együtt jár az új információk befogadásának, megőrzésének a nehézségeivel.
  2. A mindennapi feladatok elvégzésének nehézsége: a rögzült, egy életen át rutinszerűen végzett folyamatok elfelejtése, mint például egy régóta ismert étel elkészítése vagy a napi öltözködés.
  3. Nyelvi nehézségek: ez leginkább abban érhető tetten, hogy gyakran használt szavakat felejt el a beteg, vagy mondanivalójában a szövegbe nem illeszkedő szavakat használ.
  4. A térben és időben való tájékozódó képesség elvesztése: például az adott nap vagy a konkrét hét beazonosításának nehézsége, illetve egy-egy megszokott helyszín fel nem ismerése.
  5. Az ítélőképesség elvesztése: ennek jelei lehetnek többek között a betegségtudat teljes hiánya vagy az időjárási viszonyokat figyelmen kívül hagyó, inadekvát öltözködés (pl. papucsban megy utcára hóesésben).
  6. Az absztrakt gondolkodás nehézségei: például nem tudja értelmezni a számológépen a számokat, vagy nem érti használatukat.
  7. Összetéveszt, összekever dolgokat, aminek következtében a tárgyak furcsa helyekre kerülhetnek: pl. a vasaló a hűtőszekrénybe, a karóra a cukortartóba.
  8. Változások a kedélyállapotban és a viselkedésben, amelyek a legeltérőbb hangulatok éles váltakozásában is megnyilvánulhatnak.
  9. Személyiségben bekövetkező változások, amelyek akár az üldöztetés és a fenyegetettség érzésével is együtt járhatnak.
  10. Teljes érdektelenség, a motiváció hiánya: a családdal, a barátokkal és a kedvenc tevékenységekkel szemben teljes érdektelenség alakulhat ki.

Ezen jelek esetében mindenképpen célszerű orvossal konzultálni.

A kockázati tényezőkkel összefüggő kutatások

Az életvitel, a környezet és a genetikai háttér egyaránt szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. A kockázati tényezők önmagukban nem okai a betegségnek, viszont növelik az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét. Az is igaz, hogy az ismert rizikófaktorok alacsony szinten tartása vagy teljes kizárása sem garantálja a betegség elkerülését.

Befolyásolható kockázati tényezők

Az Alzheimer kór és a szív- és érrendszeri betegségek közös kockázati tényezői

A magas vérkoleszterinszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke (ejtsd: sztrók, magyarul szélütés) kiemelt kockázati tényezők. A felsoroltak lényegesen gyakrabban fordulnak elő idős korban, és rizikófaktorai az Alzheimer-kórnak, valamint a demencia más formáinak (érkárosodás miatti elbutulás, vascularis demencia) is.

Dohányzás

A dohányzás számos betegség esetében jelent kockázatot, beleértve a daganatok megannyi formáját, a szív- és érrendszeri betegségeket, illetve a cukorbetegséget. Tény, hogy a dohányzók esetében – ellentétben a nemdohányzókkal, illetve a dohányzással felhagyókkal – mintegy 45%-kal magasabb az Alzheimer-kór kialakulásának a kockázata. Mindemellett – bár ez esetben az összefüggés már korántsem annyira nyilvánvaló – a dohányzás növeli a demencia vascularis és egyéb fajtáinak kialakulási valószínűségét is. A dohányzással felhagyóknál a kockázat egy idő után azonos lesz a nemdohányzókéval. Ez utóbbi felismerés mindenképpen ösztönzőleg hathat a dohányzókra, hiszen a fokozott betegségkockázat a dohányzás elhagyását követően megszűnik.

Magas vérnyomás

Már a középkorúaknál is jelentkezhet magas vérnyomás, ami növeli a demencia kialakulásának a valószínűségét. A magas vérnyomás szív- és érrendszerre, illetve vérkeringésre gyakorolt hatásai növelik az Alzheimer-kór és a vascularis demencia kialakulásának kockázatát. Kutatások igazolták, hogy a mozgás és a megfelelő diéta a vérnyomás karbantartásán keresztül szerepet játszik a kockázatok csökkentésében. Természetesen szükség esetén elengedhetetlen a megfelelő gyógyszeres kezelés.

Cukorbetegség

A középkorú 2-es típusú diabetesben szenvedők körében kétszeres a demencia (Alzheimer-kór, vascularis demencia, enyhe mentális hanyatlás) kialakulásának a kockázata a későbbi életkorban.

Magas koleszterinszint

Középkorúaknál a kialakult magas koleszterinszint is növeli a betegségkockázatot. Kutatások azt is igazolták, hogy a koleszterinszint csökkenését eredményező gyógyszerek (statinok) mérséklik a demencia kockázatát. Tehát a megfelelő koleszterinszint a szív- és érrendszeri és a szellemi egészség szempontjából egyaránt fontos.

Elhízás és a fizikai aktivitás hiánya

Mind az elhízás, mind a fizikai aktivitás hiánya fontos szerepet játszhat a cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség kialakulásában, ezért figyelmet érdemel. A középkorúaknál jelentkező elhízás önnmagában is növelheti a demencia – és így az Alzheimer-kór – kockázatát, ezért foglalkozni kell vele.

További kockázati tényezők

  • Alkohol
  • Alacsony iskolázottság
  • Depresszió

Azok is veszélyeztetettek, akik életük késői szakaszában estek át depressziós kríziseken; azonban a depresszió és a demencia közötti összefüggés még tisztázatlan. Számos kutató vallja, hogy a depresszió a demenciának kockázati tényezője. Mások úgy vélik, hogy a depresszió inkább a demencia egy korai jele.

  • A fejet ért sérülések

Nem befolyásolható kockázati tényezők

Életkor

Az Alzheimer-kór semmiképp sem tekinthető a természetes öregedési folyamat velejárójának, azonban az életkor szoros összefüggésben áll az Alzheimer-kór kialakulásának a kockázatával. Az életkor előrehaladtával a kockázati tényezők megjelenése nem azt jelenti, hogy az idős emberek többsége számíthat a kór megjelenésére, bár 65 év felett ötévente megduplázódik a kockázat mértéke. Néhány esetben a 40-es, 50-es életévekben is kialakulhat a betegség fiatalkori formája.

Családi anamnézis és genetikai háttér

Az Alzheimer-kórra családon belül a szórványos előfordulás jellemző, a betegség nem érinti az egymást követő generációkat. A betegség ritkán öröklődik.

Befolyásolja-e a nemi hovatartozás a kór előfordulását?

Viták zajlanak arról, hogy a nők körében nagyobb valószínűséggel fordulhat elő Alzheimer-kór, mint a férfiaknál. A nemzetközi tapasztalatok ezt az állítást nem támasztják alá egyértelműen. További kutatások szükségesek annak a megállapításához, hogy az életkoron kívül milyen egyéb faktorok játszanak szerepet a nőknél a betegség előfordulásában.

Egyéb

Vannak betegségek, amelyek szintén növelhetik az érintett személy esélyét a demencia kialakulására. E betegségek sorába tartozik a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex, a krónikus vesebetegségek és az AIDS. A Down-szindróma, illetve egyéb értelmi fogyatékossággal együtt járó állapotok szintén növelik a demencia kockázatát.

Hogyan tudjuk csökkenteni a kockázatokat?

Valószínűsíthető, hogy az érintettek mintegy felénél az Alzheimer-kór hátterében a hét leggyakoribb kockázati tényező valamelyike állhat: cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás, dohányzás, depresszió, szellemi tétlenség vagy alacsony iskolázottság, illetve mozgásszegény életmód.

Az egészséges életmód segíthet csökkenteni az Alzheimer-kór és több más betegség kockázatát.

Hogyan lehet szinten tartani, illetve megerősíteni a szellemi frissességet?

  • Mozogjon rendszeresen.
  • Tartózkodjon a dohányzástól és a túlzott alkoholfogyasztástól!
  • Tartsa vérnyomását, koleszterinszintjét, vércukorszintjét és testsúlyát megfelelő tartományban!
  • Éljen aktív társadalmi és társas életet!
  • Étkezzen egészségesen és változatosan! Különösen fontos a gabonafélék, a halak, a hüvelyesek és a zöldségek fogyasztása.
  • Folyamatosan eddze agyát új dolgok kipróbálásával, szellemi játékokkal vagy nyelvtanulással!
  • Óvja fejét a sérülésektől, különösen sportolás közben!

Az Alzheimer-kór következményei

Az Alzheimer-kór gyógyíthatatlan betegség, amely óhatatlanul kihat a beteg életének összes területére: a gondolkodásra, a cselekvőképességre és az érzelmekre. Mivel a betegség lefolyása egyénenként eltérő lehet, nehéz előrevetíteni a tüneteket, azok megjelenésének sorrendjét vagy a betegség lefolyásának gyorsaságát.

Gondolkodás és cselekvőképesség: a betegség befolyásolja a megértést, a gondolkodást, az emlékező- és kommunikációs képességeket. Ez nehézzé teheti a páciens számára a döntéshozatalt, egyszerű feladatok végrehajtását vagy egy beszélgetés követését. Eltévedhetnek, zavartságot és emlékezetkiesést tapasztalhatunk esetükben. A betegség kezdeti stádiumában az emlékezetkiesés a friss történésekkel, élményekkel összefüggésben tapasztalható, majd a kór előrehaladtával a régebbi események felidézése is nehézségekbe ütközik.

Érzelmek és kedélyállapot: a beteg közömbössé válhat, akár teljesen elveszítheti érdeklődését az általa korábban kedvelt tevékenységek iránt is. Közlékenységének nagyfokú csökkenése végül a környezetétől való elszigetelődéshez vezethet.

Viselkedés: a beteg karakterétől, korábbi viselkedésétől merőben eltérő reakciókkal szembesülhetünk. Az állapotot sokszor jellemzik azonos cselekvések vagy szavak monoton ismétlése, értékek rejtegetése, dühkitörések és nyugtalanság.

Fizikai képesség: a betegség akár oly mértékben kihathat a koordinációs képességekre és a mozgásra, hogy a napi rutinfeladatok (étkezés, tisztálkodás, öltözködés) is megoldhatatlannak tűnő kihívást jelentenek.

Gyógyítás

Számos gyógyszer áll rendelkezésre ahhoz, hogy éveken át szinten tartsuk a betegséget. Segítségükkel lassíthatjuk a különböző tüneteket, így a szellemi hanyatlást, a beszédkészség, a gondolkodás és a motoros funkciók (mozgás) romlását. A folyamat visszafordítására egyelőre nincs gyógymód.

További hiteles információ: www.felejtek.hu.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei