Tudósok kiszámították, hogy a tigriscápa 22 Celsius-fokos tengervízben a legaktívabb – számolt be róla a BBC hírportálja.
Ahogy az óceánok vize melegszik, a tigriscápák tovább költözhetnek, ezzel több konfliktusba keveredhetnek az emberekkel, például lehetséges, hogy Sydney partjai közelében fogják jól érezni magukat télen is.
A Global Change Biology című szaklapban közölt tanulmány eredményei alapján a jövőben kidolgozhatnak új módszereket, melyekkel megelőzhetik a cápatámadásokat.
A tigriscápa csak a második legveszélyesebb az emberre legtöbbször támadó fehér cápa után.
A cápák többsége hideg vérű, testhőmérsékletük megfelel az őket körülvevő víz hőmérsékletének. A tigriscápákból a legtöbb 22 Celsius-fokos vízben található, ebben a legaktívabbak a tanulmány szerint. Egy-két fokos vízhőmérséklet-változás már a populáció költözését okozhatja.
„Sydney vizein a téli hónapok alatt alig látni cápát, ám ez megváltozhat” – mondta Nicholas Payne, a belfasti Queen’s Egyetem és a Roehamponi Egyetem tudósa, a kutatás vezetője.
A világ egyes vidékein a kormányok különböző intézkedésekkel igyekeznek megvédeni a parti vizek szörföseit és fürdőzőit, van, ahol ritkítják a cápák számát, ami az állatvédők tiltakozását váltotta ki.
A cápák mozgásának, szokásainak jobb megismerése a cápatámadások elhárításának jobb stratégiáihoz vezethet. A kutatók most évtizedek tigriscápafogásait tanulmányozták Ausztrália keleti partjainál, hogy képet kapjanak arról, merre van belőlük a legtöbb.
Ezután érzékelőt erősítettek a Hawaii vizeiben élő tigriscápák néhány egyedének hátuszonyához. A műszer mérte a víz hőmérsékletét és az egyedek mozgását, úszási sebességét.
„Így mérhettük, milyen vízhőmérséklet mellett a legaktívabbak a cápák” – mondta Payne.
Ugyan nem valószínű, hogy tigriscápák tömegei változtatnak élőhelyet a globális felmelegedéssel, az állatok eloszlása mégis változhat – írták a tanulmányban.
A klímaváltozás miatti aggodalmak olyan kutatásokhoz vezettek, amelyek az állatok alkalmazkodását vizsgálják. Úgy tűnik, a tenger élővilága gyorsabban adaptálódik a globális felmelegedéshez, mint a szárazföldeké.
