Történelmi csata a bazilika előtt

Az esztergomi bazilika előtt látható az országban először a Zenta, 1697 című rockopera augusztus 14-én, majd augusztus 20-án a Felvidéken, a dunaszerdahelyi sportcsarnokban mutatják be Szarka Gyula és Szálinger Balázs művét, amely a soproni és a zentai színház koprodukciójában valósult meg. 

A zentai Magyar Kamaraszínház és a soproni Petőfi Színház koprodukciójában készült előadás tisztelegni kíván az 1697. szeptember 11-én lezajlott világtörténelmi jelentőségű esemény előtt, amikor is a Savoyai Jenő által vezetett egyesült keresztény seregek Zenta határában meghatározó csatát nyertek a török haderővel szemben.

Szarka Gyula Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, a Ghymes együttes alapító tagja és Szálinger Balázs József Attila-díjas költő művét Pataki András Jászai Mari-díjas rendező állította színpadra az elmúlt év nyarán Zentán, a város napjának tiszteletére. A darabot csaknem kétezren nézték a csarnokban, akik nem fértek be – megközelítőleg négyszázan – azok kivetítőn a központi téren tapsoltak az alkotóknak.

A főbb szerepekben Vastag Tamás, Stéphanie Schlesser/Békefi Viktória/Demeter Helga, Wischer Johann, Szomor György, Savanyu Gergely, Papp Attila, Nagy Gábor, Horányi László, Kósa Zsolt és Major Zsolt látható. A Sopron Balett tagjai, valamint vajdasági néptáncosok is részt vesznek az  előadásokban. A koreográfus Demcsák Ottó, a jelmeztervező Húros Annamária, a fényterv Madarász János nevéhez fűződik.

Pataki András rendező hangsúlyozta: a vajdasági bemutatót színháztörténeti pillanatként élték meg, azért is, mert történelmi témájú, minőségi zenés színházi mű készült, amely hiánypótló is egyben. Nemcsak amiatt, mert egy világtörténelmi jelentőségű győztes csatára emlékezhetnek így, hanem azért, mert ennek segítségével az identitásunk újraélhető, a múltból pedig eredeztethető önmeghatározásunk. Kiemelte, egy valódi kortárs zenemű született. A téma egyben üzenet a jövő felé egy olyan időszakból, amikor az empátia és együttműködés megállította a török hódítást.

Pataki András rendező szándéka szerint az előadás nem történetet mesél klasszikusan, hanem állapotokat, képeket, helyzeteket mutat be, hús-vér szereplőket ábrázol a dalok, a zene segítségével, markáns szövegekkel, hasonlóan az operákhoz. Megjelennek a történelmi figurák és bekerült egy fikciós szerelmi szál a rockoperába. Ahogy fogalmazott: ez a rockopera a nemzeti identitásról, történelmünk sorsfordító pillanatairól szól fontos üzenettel, s az esztergomi bazilika előtti hazai bemutató ezt még jobban megerősíti.

– Izgalmas munka és kihívás, hogy a néptáncosok is át tudják venni azt a technikai szintet, amit a Sopron Balett képvisel. Olyan mozgásvilág létrehozására törekedtünk, amely hatásmechanizmusában mozaikszerűen erősíti a dalokat. A néptánc és a modern tánc elemeit vegyítettük, hogy ez a színes formavilág adja meg mozgásban az előadás dramaturgiáját, s a színészeknek is egységesen kell így a koreográfiákhoz kapcsolódni – mondta Demcsák Ottó koreográfus.

Szarka Gyula, a rockopera Kossuth-díjas zeneszerzője kifejtette, a kilencvenperces zenei anyagban a stílusok átfedik egymást, közben egységes, mai fülnek szóló hangzásvilág létrehozására törekedett. A történet követi a zenét, amely előbb született meg, mint a szövegek. Nagyon jól  tudtak együtt dolgozni Szálinger Balázzsal, akivel az Álmos legendája előadás után ez már a második közös munkájuk. Hozzáfűzte: kihívást jelentett számára a csatának, annak jelentőségének, hatásának zenei ábrázolása. Őt mindig érdekelte a magyar történelemnek ez az izgalmas és kevésbé előtérbe helyezett időszaka. A rockopera dalai megjelentek CD-n.

– Az előadás olyan értékek megtartására hívja fel a figyelmet, s közvetíti azokat, amelyekre ma nagy a szükség. Köztük van a hűség, a hazaszeretet és az adott szó igazsága – mondta Horányi László, az esztergomi Várszínház igazgatója, aki örül annak, hogy az ország történelmi helyszínén, a magyar kereszténység szimbolikus helyén jöhet létre ez a bemutató egy világtörténelmi dicső esemény előtt tisztelegve.

Fotók: Pomezanski György.