Többet alszunk, mint a szüleink

Az Oxfordi Egyetem kutatása szerint nem igaz, hogy a „gyorsuló világban” kevesebbet alszanak az emberek, mint évtizedekkel korábban. Éppen ellenkezőleg, most majdnem háromnegyed órával több idő jut pihenésre.

Általánosan elterjedt vélekedés, hogy a XXI. század elején az embereknek sokkal kevesebb idejük van pihenni, azon belül is aludni a múlt évezred végén élt honfitársaikhoz képest. A kialvatlanság aztán testi és szellemi betegségeket okozhat, arról nem is beszélve, hogy csökkenti a koncentrációt és a teljesítményt. Emiatt a legtöbben a munkahelyüket és a jelenlegi munkakultúrát teszik felelőssé. Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint akik így gondolják, nagyot tévednek. A brit Independent számolt be a neves felsőoktatási intézmény vizsgálatáról, amelyben a jelenkori és a 70-es években élt emberek alvási szokásait és ágyban töltött idejét vetették össze. A csalad.hu beszámolója szerint meglepő módon éppen az ellenkezője derült ki annak, mint amit az emberek általában erről a dologról gondolnak. A számítások szerint a mai (brit) emberek 43 perccel többet alszanak, mint fél évszázaddal ezelőtt! A többség fél órával korábban bújik a takaró alá, és 15 perccel később mászik ki onnan az őseihez képest.

A kutatók számtalan korabeli feljegyzést, kutatást és információt gyűjtöttek össze, így végül több ezer ember alvási szokásairól találtak adatokat. Ezt hasonlították össze a mai állapotokkal. Az eredményeket aztán a Journal of Sleep Research című szaklapban tették közzé. Az adatok szerint 1974-ben egy átlagos brit polgár hét óra 23 percet aludt, 2015-ben azonban már nyolc óra 6 perc jutott pihenésre. Jelentősen befolyásolta az alvás mennyiségét a foglalkoztatottsági státusz is. Azok ugyanis, akik nem dolgoznak, egy teljes órával többet töltenek alvással, a munkavállalók 45 perccel tovább pihennek, a nyugdíjasok pedig 27 perc extra idővel előzik meg a 70-es évek embereit. A kutatásban jelzik, az eredmények szerint túlzóak azok a félelmek, hogy a modern társadalomban egyre többeket érint a krónikus fáradság, illetve az alvás hiánya. Hiszen nem csökkent, hanem egyenesen növekedett az alvással töltött idő a nagy átlagot tekintve.

Az okokat a kutatás nem részletezi, hiszen az Oxfordi Egyetem munkatársai pusztán az alvásra fordított időre voltak kíváncsiak. Könnyen kitalálható azonban, hogy mi segíti a mai kor embereit a hosszabb pihenésben. A közösségi közlekedés fejlődése és gyorsulása, az autó általános elterjedése, a munkahely és otthon közötti távolság csökkenése (akár földrajzilag, akár időben), a háztartási gépek, a központi fűtés mind-mind időt spórol, hogy az otthoni munka és az ingázás kevesebbet vegyen el a mindennapokból. Más kérdés, hogy sok munkahelyen a korábbiaknál nagyobb teljesítményt és néha sokkal több munkát várnak el. Vagyis sokan lehetnek, akik az átlagnál kevesebbet tudnak csak pihenni, míg mások, például a kötetlen, illetve rugalmas munkaidő miatt a 70-es évekhez képest sokkal többet.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei