Bár a sportolás bizonyítottan jobb stresszoldó, a magyar munkavállalók többsége továbbra is inkább kávézva, dohányozva és beszélgetve vezeti le a vezetőség és az ügyfelek okozta munkahelyi feszültséget pihenőidejükben, ha egyáltalán rendelkezésre áll ilyen. Többek között ez derült ki egy friss reprezentatív kutatásból.
Több mint 1000 fő megkérdezésével ismételte meg tavaly készített felmérést a munkavállalókat érő munkahelyi stresszről a profession.hu. Az adatokból kiderül, a részmunkaidő már önmagában sokat hozzátesz ahhoz, hogy kevésbé stresszes életet éljünk. A felmérésben részt vevő, napi négy órát dolgozó munkavállalóknak ugyanis 27 százaléka vallotta, hogy egyáltalán nem stresszes a munkája. Ezzel szemben a 8 órás munkakörben dolgozónak csupán 9 százaléka találja tökéletesen stresszmentesnek a feladatait.
Mi stresszel annyira?
A válaszadók szerint a vezetőkkel való konfliktusok okozzák bennük a legnagyobb feszültséget. A 8 órában foglalkoztatottak 20, a 6 órában dolgozók 24 százaléka a vezetőit jelölte meg elsődleges stresszforrásként, míg a szabadúszók, vállalkozók életében az ügyfelek, a partnerek a legnyomasztóbbak (32%), és az iparág helyzete is aggasztja őket, amiben tevékenykednek (29%). A részmunkaidőben, 4 órában dolgozókat elsősorban az ügyfelek, a partnerek (24%) és az elvárások (25%) stresszelik. Érdekes kérdés, hogy miként fogjuk fel a stresszhelyzeteket: a szabadúszók, vállalkozók inkább motiválónak (33%), az állásban dolgozók hasonló arányban inkább blokkolónak érzik azt. A túlzottan stresszes munkahely gyakran menekülésre készteti a munkavállalót: tíz munkavállalóból három váltott már munkahelyet azért, mert az előző munkahelye túlzottan stresszes volt, és ezt nem tudta kezelni. Ez nagyon magas arány, ami jellemzően a 40–49 év közötti alkalmi munkákat végzők körében jellemző.
Ventilálok, tehát vagyok – kávé és kibeszélés csak ez segít?
Úgy tűnik, hogy instant megoldásként a munkavállalók 39 százaléka inkább kibeszéli magából az adott konfliktust és ezzel enyhíti a belső feszültséget. Kézenfekvőbb és egészségesebb módja lenne a stressz kezelésnek a sportolás, ugyanakkor sajnos a tavaly mért 24 százalékhoz képest most még kevesebben, mindössze a válaszadók 21 százaléka mozog kifejezetten ilyen célból. Bár szintén csökkent, és ez esetben ez jó tendencia, de sajnos még mindig magasabb azok aránya, akik a kávézást (28%) és a dohányzást (20%) részesítik előnyben. Mindemellett a munkavállalóknak alvásból is kevés jut: 67 százalékuk átlagosan 6–7 órát alszik naponta, 20 százalékuk ennél is kevesebbet, akik közül sokan fizikai munkát végeznek. A kutatás szerint a stresszfaktort csökkentő pihenőidővel sem állunk jól: a válaszadók több mint felének (55%) nincs pihenőideje, további 13 százalékuknak van, de nem tartják be azt. Azok, akiknek van és be is tartják, azoknál a cégeknél a munkavállalók körében is alacsonyabb a stresszesek aránya. Figyelmeztető adat azonban, hogy a munkavállalók 13 százalékának volt már valamilyen betegsége, tartós egészségkárosodása, ami a munkahelyi stressz miatt alakult ki. A munkahelyváltók körében ez az arány magasabb.
