Varázslatos mesevilágba csöppen, aki kalandvágyból nem nyáron, hanem télen, éppenséggel az év végi ünnepek idején ruccan át néhány napra Horvátországba. Mi ezt tettük és nem csalódtunk: déli szomszédainknál igazi meglepetések, nagyszerű élmények és különleges látnivalók várják a látogatókat. A kikapcsolódás felhőtlen, és feleannyit kell autózni, mint nyáron a tengerpartig.
Bázisként jó választás a horvát főváros, Zágráb, amely mint Európa egyik legrégibb városa, természetesen számos magyar vonatkozással is rendelkezik, már csak ezért is érdemes megtekinteni. Ugyanakkor biztosan lehetünk benne, hogy mint bármelyik európai nagyváros napjainkban, ugyancsak kitesz magáért, hogy az adventi és az újévi ünnepekre kellőképpen vonzó legyen a turisták számára. Meg is telnek a jó színvonalú szállodák, a gyönyörűen kivilágított belvárosban nappal és esténként hömpölyög a tömeg.
Hangulatos kávézók, jó éttermek és elegáns üzletek csábítják a belvárosban sétálókat, akik még egy sportos kalandra is vállalkozhatnak a város közepén, a Tomislav király téren a hatalmas szabadtéri korcsolyapályán. Esti kivilágításban különösen nagyszerű a siklás, de ha szerencsénk van és havas az idő, a fővárostól alig fél órányira autóval nagyszerű sípályát is találunk (Mount Sljeme).
A zágrábi városnézés sem kihagyható, már csak azért sem, mert alapítása Szent László magyar király nevéhez fűződik, 1093-ban ő hozta létre a zágrábi püspökséget, majd 1300-ban itt koronázták meg Károly Róbertet, az első Anjou-házból való magyar királyt. A mára 800 ezer lakosú, gazdag történelmű európai város 1991-ben Jugoszlávia felbomlása után Horvátország megalakulásakor lett a főváros. Egyébként 1300 két egymástól eltérő részből áll, az alsóváros széles sugárutakat, hatalmas tereket és szecessziós épületeket találunk, míg az óváros középkori jellege meghitt, kisvárosi hangulatot áraszt.
A látnivalók közül a szó szoros és átvitt értelmében is kiemelkedik a Mária Mennybemenetele Székesegyház (Katedrala Marijina Uznesenja), mert a város számos pontjáról jól látható, a turistáknak iránytűként szolgál. Másrészt pedig azért, mert Szent László király kezdte el építeni és 1217-ben szentelték fel. A történelem viharai nem kímélték, tatárok, törökök pusztították, vagy éppen földrengés rombolta le, de mindig megújult és felépült.
A másik híres középkori épület a Szent Márk-templom, amely a XIII. században épült, híresek az 1800-as évekből hazánkból származó tetőcserepei, amelyek Horvátország, Dalmácia, Szlavónia és Zágráb városának címerét ábrázolják. A legnagyobb vonzerő azonban a város téli hangulata. Például a Zrinjevac park, amely sokak szerint Zágráb legszebb parkja. A 220 platánfa közt sétálni az év minden időszakában igen kellemes tevékenység, de a leginkább varázslatos decemberben és januárban, amikor több ezer égő világítja meg a parkot, benne a régi zenepavilonnal. A város terein mindenütt zene szól, koncertek, programok váltják egymást, elképesztő a laza jókedv és a vidámság. Az Európa-hírű „Advent Zágrábban” programsorozat egyik centruma a Jellasic bán tér, amely központja a belváros gyalogos övezetének, és egyébként is fontos szerepet játszik a főváros és Horvátország életében. Fontos intézmények és események helyszíne, kedvelt találkozóhely is. A Tkalciceva utca a belváros legszínesebb, és egyik legszebb része, a régi Zágráb hangulatát idézi. Butikok, bárok, éttermek, felújított XIX. századi palotákban található galériák találhatók itt. Az utca kávézókkal is tele van, és általában szinte minden asztal foglalt.
A hideget nem is érezzük, a hamisítatlan mediterrán hangulat mindenkit magával ragad. Innét nem könnyű elszakadni, de érdemes egy rövid kirándulást tenni a fővárostól hatvan kilométerre fekvő Grabovnica nevű településre. Különleges élményt ígér a kis falu egyetlen világhírű nevezetessége: Salajland. Igazi téli varázslat, amely egy gyerekkori álom meseszerű megvalósulása. Ötmillió színes izzó szikrázik az esti fényben a tízhektáros birtokon, amelyen a Szalai-család fogadja a látogatókat a világ minden tájáról. Zlatko Salai 2002-ben kicsik és nagyon örömére nyitotta meg a fények kertjét, amelyben mesefigurák, állatok, növények, például mintegy 200 fényárban úszó fa, utak, hidak, vonatok, betlehemi istálló a jászollal kelnek életre a színes izzók segítségével. Minden úgy van, ahogy egykor gyermekkorában a kisfiú, Zlatko elképzelte magának a karácsonyt. A szerény körülmények között élő családnak nem volt része „igazi karácsonyban”, ezért a fiú felnőtt korában, amikor megtehette már, világraszóló karácsonyt varázsolt az embereknek. A turistalátványossággá fejlődött Salajland immár évente több tízezer látogatót fogad, akiket kísérőprogramok, kézműves foglalkozások és kirakodóvásár is vár. Salajland január 12-ig áll nyitva az érdeklődők előtt.
A téli mesevilágból még nem muszáj visszamenni a városba, a közeli Kezele-farmon tradicionális horvát ételeket, például üstben főtt paprikást és italokat kóstolhatunk. A falusi turizmusnak elkötelezett házigazda nemcsak a vendégházát, hanem pincéjében a helyi borvidék kiváló italait is bemutatja az érdeklődőknek, sőt a szőlő- és borkészítés, valamint a hagyományos falusi élet egykori szerszámaiból, eszközeiből álló gyűjteményének minimúzeumát is megnyitja a vendégek előtt.
