Százmilliárdokat visz el az elhízás

Magyarországon akár az összes egészségügyi közkiadás egyhatoda, azaz évi több száz milliárd forint kapcsolódhat az elhízással vagy túlsúllyal kapcsolatos betegségek kezeléséhez.

 Napjainkban Európában a népesség több mint 50 százaléka legalább túlsúlyos és több mint 20 százaléka elhízott, de a becslések alapján az utóbbiak aránya 2030-ra 50 százalékra nőhet. Magyarországon is egyre rosszabb a helyzet: az OECD jelentése szerint az elhízottak aránya Európán belül hazánkban a legmagasabb, globálisan pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk. A világszervezet adatai szerint a felnőtt magyar lakosság immár 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig – az elhízottakkal együtt – ennek duplája.

Az elhízás folyamatosan növekvő népegészségügyi kihívást jelent világszerte, amely minden korcsoportot érint – hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA). Kialakulásának leggyakoribb okai között szerepel a mozgásszegény életmód és a túlzott kalóriabevitel kombinációja. Emellett az elhízásnak és a súlyfeleslegnek közvetlen hatása van az egészségre és a várható élettartamra, valamint kapcsolatban áll a kardiovaszkuláris megbetegedések, a diabétesz, néhány rákfajta, illetve az ízületi és izomrendellenességek kockázatának növekedésével.

Az elhízás nem csupán az egyén egészségi állapotára van negatív hatással: az EU-ban az ezzel járó egészségügyi kiadások és a munkából való kiesés évente 70 milliárd eurót emésztenek fel. Magyarországon szintén sokba kerülnek az elhízás negatív egészségügyi hatásai. „A hazai kutatási eredmények szerint az elhízott vagy túlsúlyos betegek ellátásának költsége már néhány éve meghaladta a 200 milliárd forintot” – hívta fel a figyelmet Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvivő elnöke. Ez az egészségbiztosítási alap kiadásainak közel 12 százalékának, illetve a bruttó hazai termék 0,7 százalékának felel meg. A betegek ezen felül legalább 22 milliárd forinttal járultak hozzá a kezelésükhöz. A valódi költségek ráadásul ennél lényegesen nagyobbak lehettek: akár az összes egészségügyi közkiadás 15–18 százalékát, illetve a bruttó hazai termék legalább 1 százalékát elvihették.

A fizikai aktivitás növelése és kisebb, napi szintű változtatások az étrendben segíthet

Mit tegyünk?

Az elhízás valóban krónikus betegségek széles skálájához vezethet, és hatással van a jóllétre, de nem legyőzhetetlen. A fizikai aktivitás növelése és kisebb, napi szintű változtatások az étrendben segíthetik megállítani a súlygyarapodást. Az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek megadják az édes ízélmény örömét az ételekben és az italokban kevesebb kalóriabevitel mellett. „A mindennapos étrendbe bevezetett kisebb változtatások – például alacsony kalóriatartalmú ételek és italok választása – kombinálva több edzéssel és fokozottabb odafigyeléssel a kalóriabevitelre, hatékonyan segíti a fogyasztókat a testtömegkontrollban. Az édesített ételekben-italokban a cukrot alacsony kalóriatartalmú édesítőszerekkel helyettesítve csökkenthetjük a napi kalóriabevitelt anélkül, hogy megfosztanánk magunkat az édes íztől vagy sóvárognánk utána” – mondta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. A szakértő szerint a túlsúly és az elhízás étrendi kezelése kapcsán elsődlegesen fontos a negatív energiamérleg elérése, vagyis az, hogy a szervezetbe kerülő kalóriamennyiség kevesebb legyen, mint amennyit felhasználunk. Abban az esetben, ha nem történik más forrásból kompenzáció, az energiatartalmú édesítőszerek kiváltása kalóriamentes cukorpótlókkal hozzájárulhat a testtömeg csökkentéséhez.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei