Az emlékparkot tízéves előkészítést követően avatták fel 2019 nyarán 350 millió forintos vissza nem térítendő uniós forrásból.
A 2019. június 21-én átadott emlékpark a kunok magyarországi megtelepedésének és jelenlétének állít emléket Szank vezér egykori szálláshelyén. Központi épülete a látogatóközpont, amely modern digitális technikával visszarepít az elmúlt évszázadokba.
A tematikus útvonalak történeti hűséggel mutatják be a magyarságba az évszázadok során beolvadó kunok folyamatosan változó életét. Láttuk a jurtákat, az Árpád-kori és késő középkori sírokat, a feltárt kettős körárkot, a cölöpsánc rekonstrukcióját, az Árpád-kori földházat, a XIX. századi kun tanyát és tanyaudvart.
Patkós Zsolt polgármester elmondta, hogy a Szank közelében talált Árpád-kori település maradványainak régészeti feltárását követően kezdődött meg a területen a Kiskun Emlékhely kialakítása, amit a szanki önkormányzat pályázati forrásból valósított meg közel 4,5 hektáros területen. 33 kun település közös gyökereit és történelmét mutatja be az emlékhely. A látogatók a történelmi tanösvényt végigjárva ismerhetik meg a kunok Kárpát-medencei történetét, mindennapi életmódját. A kiállítás alapjait tíz évvel ezelőtt tárta fel Sz. Wilhelm Gábor régész. Rengeteg emberi csontot, nők, férfiak és gyerekek maradványait, IV. Béla-korabeli érméket, ékszereket találtak, a közelmúltban pedig megkezdték egy kettős körárokrendszer feltárását, amivel a település lakói vélhetően a tatárok ellen próbáltak védekezni, de már nem volt idejük befejezni.
Az emlékhely június 21-i átadó ünnepségén beszédet mondott Nagy István agrárminiszter, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Patkós Zsolt, Szank polgármestere. Nagy István emlékeztetett, hogy a kunok hűsége, bátorsága és elszántsága példamutató, amelyből tanulni kell. A szankiakat pedig köszönet illeti, hogy nem feledték értékeiket, hogy büszkén vállalják történelmi gyökereiket, hogy hisznek a múlt igazságában és ezért tovább örökítik a magyar hagyományokat a következő nemzedékeknek. 33 kiskun település azért fogott össze, hogy múltjukat megörökítésére közös emlékhelyet hozzanak létre. Az összefogásuk, együvé tartozásuk jelképe az emlékmű közepén álló kunhalom, amely nemcsak a közös örökséget, de hősi halottaikat, elődeiket is megidézi. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője elmondta: mélyen megérintette a kunok szabadságvágya, összetartozásának tudata, a kun történelmi hagyományokat ápoló egyesületek rendkívül gazdag világa, valamint azok a mondák, mítoszok és versek, amelyek még mindig őrzik azt a kötést, hogy mit jelent kunnak lenni. A Lakitelek Népfőiskolán már folynak az előkészületei egy kun képes lexikon összeállításának. A Kiskunság és a Nagykunság településeinek története mellett a lexikonban helyet kap a szanki Kiskun Emlékhely is.
„Olyan korban élünk, amikor minden viszonylagossá válik, ami nem ad stabil alapokat az embereknek, főként nem a gyerekeknek. Azért, hogy kicsit segítsük őket, megírattam a településnek a legendameséjét Szank vezérről, amit aztán egy táncjátékba is átültettünk. Ez egy olyan mű, amit a mai gyerekek élveznek és szeretnek. Nekünk az a dolgunk, hogy büszkévé tegyük őket. Hagyományainkat ismerve olyan gyerekeket szeretnénk felnevelni, akik tudnak majd választani az érték és értéktelen között” – fogalmazott Patkós Zsolt, Szank polgármestere.
