Számvetés és babona az újév terítékén

Most érdemes még egyszer átgondolni, hogy milyen szép emléket hagyott maga után a tavalyi év vagy mi az, amiből tanulhatunk, persze lesz olyan momentum is, amit másként csinálnánk. Január első napja természetesen nem csak az összegzésről és számvetésről szól, inkább a fogadalmakról és az újrakezdésről. Ne feledjük: 2018 könyvének története mindenki számára most kezdődik. Lehet úgy is elkezdeni ezeknek a „lapoknak a teleírását”, hogy egy év múlva egy sokkal tartalmasabb és sikeresebb regényt lehessen betenni az életünk nagy könyvtárába.

 Gyermekkoromban már reggel készültünk az újévre. Anya a konyhában sürgölődött, készültek a „szerencsefogások”. Sült a malac és főtt a lencse, ami biztos, hogy jó kezdet. A maminál pedig sültek a patkó alakú kalácsok, dióval vagy mákkal megtöltve. Délben a díszítés mindig lóherés csipketerítő volt, ez is a mami kezei közül került ki. Hiába délben találkoztunk, ismét arcmosáshoz indultunk az ebéd előtt. Méghozzá azzal a friss vízzel kellett mosdani, amit hajnalban húzott fel a kútból, mert ez jót tesz az egészségnek. Sőt, egész évben egészségesek leszünk. Édesapám arra is ügyelt, hogy ebéd után a helyi idősekkel egy újévi köszöntés mellett rögtön átbeszélje, szerintük az időjárás mit fog hozni. Ugyan nem volt több hold termőföldünk és építészként sem ez volt a fő mestersége, ám a kertünk gyümölcsfáinak sorsa és a kiskert kultúrájának kialakítása mindig január elsején dőlt el. Józsi bácsi és Sári néni jóslatai alapján indult útjára az igazi termesztés. Édesapám ugyanis adott a szavukra, és ha úgy látták, sok lesz az eső, akkor több víztűrő zöldséget termesztett, ám ha óva intették a fagytól, akkor később kezdte palántázni a paradicsomot. A kerttervezés után este már mindenkinek be kellett számolnia, milyen tervekkel készül ebben az évben. Nem volt elég a „kijavítom apu azt a hármast”, vázolni kellett a hogyan gondoljuk el történetét is. Ha belegondolunk, komoly terveket kellett letennünk elé a vacsoráig, amit bármelyik cég marketingvezetője megirigyelhet. Persze mellette jókat nevettünk és kártyáztunk. Egy biztos, ha jó hangulatot teremtünk az első napon, az rányomja a bélyegét az egész évre.

Ha belegondolunk, komoly terveket kellett letennünk

A babonák még most is élnek

Az év első napján a babona szerint kifejezetten tilos mosni és teregetni is, ugyanis ha így tesz, akkor kimossa és kiteregeti a szerencséjét. A teregetés a közhiedelem szerint nem csak az évet meghatározó szerencséjét befolyásolja, hanem halálesetet, közeli ismerősök, családtagok elvesztését is jelentheti. Január elsején sem szemetet, sem pedig a felesleges dolgokat nem szabad kidobni. A babona kimondja, hogy ezzel akár a jövő évi szerencséjét is kihajíthatja. Szemetet csak másnap, azaz január másodikán ürítsen! Sőt, a házból se vigyen ki semmit, ugyanis a néphiedelem szerint „elszáll a tehén haszna”. Persze azért gondoljuk át, hogy ez vajon a városi embernek mit jelenthet. Az öregek úgy tartják, ha az újév első vendége nő, akkor szerencsétlen év elé néznek. Ezzel ellentétben ha egy férfi lép be először az ajtaján, akkor sikeres év vár rájuk. Nem véletlen, hogy nagymamáink január első napján legtöbbször azt kérik, hogy nekik először egy férfi kívánjon boldog, új esztendőt.

Az egészségre fogadjunk, tanácsolja a belgyógyász

Ma már a szakemberek inkább azt hirdetik, hogy kezdhetjük az újévet méregtelenítéssel. Ez lehet léböjtkúra, leveskúra vagy több nyers zöldség. Dr. Nagy Katalin belgyógyász szerint ezt azért is érdemes lenne ötvenen felül megfogadni, mert e korosztály egy része vagy túlsúllyal küzd, vagy valamilyen keringési problémával küszködik. Ugyanakkor a magas vérnyomást vagy a magas koleszterintet is jobban lehetne kezelni, vagy legalábbis karban tartani, ha bizonyos ételekről sokan lemondanának és helyette zöldeket fogyasztanának.

Érdemes újdonságokat bevinni az étkezésbe. A köles és a bulgur nemcsak egészségesebb, de másfajta köret is készíthető belőlük, mint a megszokott rizsből. Fogadjuk meg, hogy naponta három kisebb tál salátát eszünk. Egyet délelőtt a reggeli mellé. Egyet a főfogáshoz ebédre és egyet vacsorára. Ami maga a főfogás, mellé semmit ne együnk. Ha ezt legalább három hónapon át betartanánk, nemcsak fogynánk, de a közérzetünk is jobb lenne – tanácsolja a belgyógyász.

Január 1. története

A változó évkezdet miatt az újévet sokfelé kiskarácsonynak nevezték. A január elseji évkezdet Magyarországon már 1587-ben életbe lépett.
Úgy tartották, hogy amit ezen a napon cselekednek, az hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre. Tilalmak fűződnek ehhez a naphoz. Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan.

Disznóhúst kell enni, mert a disznó előtúrja a szerencsét

Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. Például a bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek. Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, elrepítené a szerencsét. Disznóhúst kell enni, mert a disznó előtúrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Újévkor megrázzák a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek. Ezen a napon fiúgyerekek jártak házról házra köszönteni. A köszöntő gyakran nem más, mint a jókívánságok versbe szedése.

„Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Zsíros esőt, kövér hót,
Ez új esztendőben:
Bő aratást, szüretet,
Egészséget, jó kedvet
Ez új esztendőben!”

(Népköltés)

Szabadidővel kapcsolatos cikkeinket ezen linken tudja elolvasni: szabadidő

Akár ez is tetszhet A szerző további művei