Így válasszunk szemüveget!

A tél közeledtével már a munkahelyünkön is egész nap villanyfénynél kell dolgoznunk. A legtöbb esetben alkalmazott neon a számítógép előtt ülőknél komoly szemproblémát okozhat már negyven év felett. Ha úgy érzi, hogy kicsit homályosabban lát vagy könnyen fárad a szeme, akkor érdemes felkeresnie egy szemorvost. A pontos dioptria meghatározását azonban már a látszerészüzletekben is eltudják végezni. Fontos tudni, hogy az mondhatja magát tökéletes látásúnak, aki közelre és távolra is tökéletesen lát, nem kancsalít, és a közelre való alkalmazkodás nem jelent megerőltetést a számára.

Az időseket elsősorban az úgynevezett szürke hályog veszélyezteti, de ezt ma már műtéttel szinte rutinszerűen lehet gyógyítani. Ilyenkor lencsét ültetnek a szembe, amivel a műtét után ugyanúgy lát a beteg, mint a betegsége előtt. Veszedelmesebb azonban a szemfenék élesen látó részének, a sárgafoltnak az öregkori elfajulása, mert a súlyosbodását nemigen tudják az orvosok megakadályozni – hívta fel a figyelmet dr. Horváth Ildikó szemorvos. Emiatt a beteg éppen azt nem látja, amit élesen kellene látnia, ám mivel a sárgafolton kívüli recehártya működőképes marad, a szem nem vakul meg, de nagyon rossz lesz a látása. Ilyen szemmel nem lehet olvasni, tévét nézni, odafigyelést igénylő munkát végezni. A makuladegenerációra való hajlam 60 éves kor körül kezdődik. Ez a betegség a felelős az öregkori gyengén látás és megvakulás eseteinek döntő többségéért. Azoknál a dohányosoknál, akik naponta egy doboz, vagy ennél több cigarettát füstölnek el 40 éven át, háromszor olyan gyakori a betegség kialakulása, mint a nemdohányzók között.

A séta némely szembetegségre is hat

A kiadós séta, gyaloglás, lépcsőzés olyan módon hat a szem megbetegedése ellen, hogy csökkenti az érfalak gyulladását és egyéb rendellenességeit.

A rendszeresen, tehát naponta hosszabb sétát tevőknél például 30 százalékkal kevésbé valószínű, hogy kialakul ez a kór, míg az ennél is aktívabb életet élő idős emberek 70 százalékban is védve vannak – állapították meg a kutatók.

A kockázatot – a nemdohányzáson túl – tovább lehet csökkenteni a megfelelő táplálkozással is. Sötétzöld és sötétsárga színű zöldségféléket kell naponta legalább kétszer fogyasztani. Így az egyik legjobb táplálék a kelkáposzta és a sárgaborsó. Mindkettőt főzelékként, levesként és akár salátaként is lehet fogyasztani.

A betegség megrongálja a retina éleslátásért felelős részét

Mivel a betegség megrongálja a retina éleslátásért felelős részét, a tárgyak apró részleteit rosszul látjuk. A periférikus látást ez nem befolyásolja. Ha mindkét szem érintett, akkor a részletek tisztán látását igénylő cselekvések, mint például az olvasás nehézkessé válik. A szemorvos szerint jó tudni, hogy ez a betegség akármilyen veszélyesnek is tűnik, nem okoz teljes vakságot, tájékozódóképességét a beteg mindvégig megőrzi. Mivel az oldalra látás részben megmarad, az érintett általában továbbra is képes gondoskodni magáról.

Megőrzéséért a következőket tehetjük:

Járjunk rendszeresen szemész szakorvoshoz szemvizsgálatra!

Biztosítsuk megfelelő mennyiségben a szemünk védelme szempontjából fontos tápanyagokat, mint például a cinket, a C- és E-vitamint, a luteint és a zeaxantint!

Mellőzzük a dohányzást! 

Járjunk rendszeresen szemész szakorvoshoz szemvizsgálatra!

Az öregkori makuladegeneráció

A szem öregedése során jelentkezik, örökletes és környezeti tényezők egyaránt befolyásolják a betegség kialakulását és súlyosságának mértékét. Erős napsugárzás hatására is kialakulhat. Fontos, hogy akinek ilyen problémája kezdődik, se napon, se szoláriumban nem tartózkodhat sokat. A látásromlás folyamata hónapokat, még gyakrabban éveket vesz igénybe. Első tünete lehet egy, a nézés irányában állandóan jelentkező homályos folt. Később a látott kép töredezetté, torzulttá válik, végül jelentős látáscsökkenés alakul ki. A betegség legtöbbször mindkét szemet érinti, de gyakran eltérő mértékben. Egy szemvizsgálat során számos tesztet végeznek, amivel feltárható az öregkori makuladegeneráció. Az idegsejtek nem tudnak regenerálódni, tehát az idegszövet károsodása, például a retináé, általában maradandó és visszafordíthatatlan. Ez az, amiért a makuladegeneráció során létrejött látásvesztést nehezebb kezelni a többi látási zavarnál, és ami miatt kiemelt jelentősége van a megelőzésnek. A makuladegenerációs retinát nem lehet sem eltávolítani, sem helyettesíteni. Ha új véredények jelennek meg a makula területén, lézeres szemműtétet végezhetnek.

Ma még nem ismert olyan módszer, amelynek segítségével biztosan meg lehet előzni az időskori makuladegeneráció kialakulását – magyarázta dr. Horváth Ildikó. Mivel azonban nagyon elterjedt és súlyos károsodást okozó betegségről van szó, állandó, intenzív kutatások folynak a megelőzés és a kezelés lehetőségeinek felderítésére. Az öregkori makuladegeneráció hatékony kezelése érdekében a diagnózist a lehető leghamarabb fel kell állítani. A rendszeres szemvizsgálat a kulcsa a retinaváltozások és más tünetek korai észlelésének – mondta dr. Horváth Ildikó adjunktus. Bármilyen eltérést észlelünk a látásunk minőségében, azonnal vizsgáltassuk meg szemünket. Az 50 év felettiek számára, akiknek a családjában többször előfordult szembetegség, különösen fontos a rendszeres szemvizsgálat.

Hogyan viseljük a szemüveget?

 Kerek arcúaknak ajánlatos szögletes formájú szemüveget választani, hiszen ez kicsit tompítja a kerekségét. Hosszú arcúaknak a széles kereteket ajánljuk, mivel ez úgymond „darabolja” az arcot. Szív alakú archoz olyan szemüveg illik, melynek keretének felső része szélesebb, mint az alsó. Négyzetes archoz a finoman kerekített, ovális szemüvegek illenek. Ovális archoz pedig bármilyen típusú szemüveg passzol, egyedül az arc arányai szabnak határt. És egy kis történelem: már a XIII. században előfordult a fonalra fűzött szemüveg, a XIV–XV. században a kengyeles kialakítás volt jellemző, amikor a keret egy darabból, bőr, fém, szaru alapanyagból készült, de találunk ebből a korból sapkához erősíthető úgynevezett sipkaszemüveget is. A csuklós szemüvegeket csuklópánt („zsanér”) fogta össze, így összehajthatóvá vált. Az „alkotások” közül sokáig népszerű volt a XX. században is a „csíptető”. Ami divatcikként is szolgált, anyaga pedig szaru, ezüst, aranyozott fém, arany teknőcpáncél is lehetett. Az úgynevezett ollószemüveg összecsukott ollóra hasonlított, 2 lencsefoglalattal, ezek szárai Y alakú nyélben egyesültek. Ennek továbbfejlesztett változata lett a lorgnette, lorgnon, amit állítólag 1780-ban egy Georg Adam nevű londoni optikus készített. Majd a XVIII. század végén jött a monocle-lorgnette, amit a szemgödörbe kellett illeszteni, a halántékszemüveg és a homlokpántszemüveg.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei