Szabaduljunk meg a horkolástól!

Mielőtt külön szobába költöznénk párunkkal a hangos horkolás miatt, érdemes utánajárnunk, hogyan kezelhető a jelenség és mikor érdemes műtétre adnunk a fejünket. Dr. Tóth Eszter, a Duna Medical Center fül-orr gégésze és horkolásszakértője elmondja, a horkolás nem elsősorban az orrhoz köthető, mint korábban gondolták, az orrlégzést javító műtéttel csak az esetek 10–20%-ban remélhetjük, hogy megszüntethetjük a tünetet. Napjainkban leginkább a lágyszövetek feszesítésében látják a szakemberek a megoldást.

A horkolás egy hangjelenség, amelyet a garatban létrejövő szűkület hatására felgyorsuló levegőáramlás hoz létre a laza lágyszöveteken. A felgyorsult levegő miatt rezonál a lágyszájpad, a nyelvcsap vagy akár a gégefedő. Bár a jó orrlégzés fontos a jó alváshoz, de annak hiánya nem feltétlenül okoz horkolást. Az orrsövényferdülés helyreállítása fontos a jóindulatú horkolás megszüntetésében, de ez csak az esetek 10–20 százalékára igaz.

A horkolás tehát lehet jóindulatú, csupán egy hangjelenség, ami inkább csak esztétikai probléma, de lehet kóros is, mely mögött már súlyosabb alvászavar is állhat. Az obstruktív alvás apnoebetegség hangos felhorkantásokkal és légzéskimaradásokkal jár, a horkolás szabálytalan, kifejezetten „csúnya” hangú, és gyakran követi nappali aluszékonyság.

Tulajdonképpen bárkit érinthet a probléma, a fiatalkori horkolás gyakran genetikai, alkati eredetű lehet. Jellemzően azonban a 40-es korosztálynál, a mozgásszegény életmódhoz, a testtömeg-emelkedéshez köthető horkolás-alvási apnoe előfordulása. Azt mondhatjuk, hogy az 50 felett a férfiak közel 60%-a horkol, az alvási apnoe kb. 1–5% között mozog. A nőknél főleg hormonális hatásra, klimax körül jellemző a horkolás kialakulása. A túlsúly is gyakori oka a betegségnek, a stressz inkább elalvási zavart okoz, illetve rontja az alvásminőséget. Dr. Tóth Eszter szerint testmozgás és életmódváltás nélkül a terápia nem lehet teljes. A cél, hogy a BMI (testtömegindex) megközelítse az ideális 24–26-t, de mindenképp 30 alatt legyen.

A nappali tevékenységre inkább az obstruktív alvási apnoéval járó horkolás van hatással. A számtalan éjjeli légzéskimaradás és az ennek hatására létrejövő megébredések széttördelik az alvásfolyamatot, alváshiányt eredményezve. Ezt nappal szeretné bepótolni a szervezet, ezért az ilyen beteg elaludhat monoton munka közben vagy vezetés alatt. Sérül a memóriafunkció, csökken a koncentrációs képességünk, nem beszélve, hogy komoly betegségek kialakulásához is vezethet, pl. hipertónia, stroke, ritmuszavar. A betegség férfiaknál okozhat még merevedési problémát is, vagy a szexuális libidó csökkenését. A tartós horkolásvibráció hosszú távon tönkreteszi a lágyszájpadi garatnyálkahártya receptorokat, így sérül az a reflex, mely éjszaka hivatott nyitva tartani a garatunkat. Ez és egyéb faktorok sora idővel az alvási apnoebetegség kialakulásához vezethet. Érdemes ezért már időben a horkolással is foglalkozni.

Szervezetünk hihetetlen tűrőképességgel van megáldva, és egy jól működő automatikus ébresztőrendszer segít abban, hogy ne fulladjunk meg alvás alatt. Persze ilyenkor a szervezetben óriási stresszfolyamatok zajlanak, és nem mindegy, hogy milyen egyéb betegségben szenvedünk, vagy hány évesek vagyunk. Nagyon súlyos esetben nem fulladás, inkább szívmegállás is lehet a vége.

Mit tehetünk mi a horkolásunk megszüntetésére? Segíthet a sport, a diéta, az alváshigiénia betartása (korai fekvés, min. 8 óra alvás, az elektromos berendezések kerülése lefekvés előtt), a stressz kezelése, az anatómiai párna használata. Fontos, hogy lefekvés előtt 2 órával már ne étkezzünk nagyobb mennyiséget, az alkoholt kerüljük.

A horkolás kivizsgálása minden esetben valamilyen típusú műszeres alvásvizsgálattal indul, ez lehet hazavihető szűrőkészülék vagy gyanús esetekben rögtön bennalvásos poliszomnográfia. Természetesen minden esetben érdemes előzetesen specialistával konzultálni (szomnológussal, fül-orr-gégésszel vagy alvásszakértővel), aki a megfelelő vizsgálatot elrendeli. Ezt követően az eredménytől függetlenül kötelező a fül-orr-gégészeti vizsgálat, hiszen a horkolás vagy az alvási apnoe hátterében állhatnak direkt és indirekt fül-orr-gégészeti elváltozások, betegségek.

Azoknál, akiknél egyértelműen a túlsúly vagy a hízás okozta a horkolást, célszerű diétával és sporttal kezdeni a terápiát. Természetesen vannak műtétmentes direktebb megoldások is, pl. a fogsorra helyezhető harapásemelő sín, mely fixen tartja az állkapcsot, nem engedi kinyílni a szájunkat éjszaka. Szimpla horkolás esetén a legvéglegesebb megoldások mégiscsak a műtétek. Ha már alvási apnoe áll fenn, annak elsődleges kezelése az ún. pozitív nyomású légsínterápia, a sebészi megoldás másodlagos vagy kiegészítő kezelés részeként jelenik meg.

Egyszerű horkolásnál a műtét célja a lágyszövetek feszesítése, hegesítése. Erre többféle eljárást alkalmaznak világszerte, 10–15 éve gyakori volt a lézeres kezelés, amely igen komoly nyálkahártya-sérüléssel járt. Ma már létezik sokkal kímélőbb megoldás is, ilyen például a koblációs műtét. A módszer előnye, hogy nincs kifejezett vágás – hacsak nem a műtéti technika ezt megkívánja –, és csak kis hőhatással jár, így nem károsítja jelentősen a környező szövetet. A koblációs eljárás már szinte azonnal létrehozza a lágyszájpadi redukciót, de a teljes gyógyulás mindkét esetben 4–6 hét. A tapasztalat az, hogy már egy kezelés is igen hatékony, és a betegek 80%-nál már csökkenti a horkolást. A műtét nem jár fájdalommal, ha csak a lágyszájpad feszesítése a cél. A teljes gyógyulás körül

Akár ez is tetszhet A szerző további művei