Súlyos szövődményekhez vezethet a stressz félrekezelése

A mai kor embere akut stresszállapotban él, és mivel ez a mindennapok részéve vált, sokan gondolják azt, hogy csak akkor szükséges egyáltalán foglalkozni vele, ha igazán látványos tüneteket okoz. Pedig éppen az apró jelzések hívhatják fel a figyelmet arra, hogy szervezetünk működése nincs egyensúlyban, és ha nem kezeljük megfelelően, az hosszú távon negatív hatással lehet az egészségünkre.

A stressz latin eredetű szó és feszültséget, feszülést, vagyis izmok tekintetében összehúzódást jelent. A stressz összehúzódásra kényszeríti az izmainkat, ami időszakosan akár egészségesen stimuláló is lehet, de állandósulva kimeríti és károsítja a szervezetet.

Egy kísérlet bebizonyította, teljesen mindegy, hogy valós fizikai támadástól kell menekülni, esetleg a munkahelyen a főnökkel van napi konfliktusunk vagy elég elképzelni egy számunkra kellemetlen, stresszt jelentő szituációt, a szervezet mindhárom esetben ugyanazokat a kémiai folyamatokat indítja el, függetlenül a kiváltó okoktól. Ezért a mai rohanó világban szinte mindennapos stresszben élünk, s felborul a vegetatív idegrendszer egyensúlya.

Rengetegen meg vannak győződve róla, hogy a szervezet apróbb jelzései, mint a visszatérő fejfájás, az ismétlődő hasmenés, az apróbb emésztési zavarok, a nyugtalanabb éjszakák nem igazán számítanak, pedig pont ezek hívják fel a figyelmet arra, hogy változtatniuk kellene az életvitelükön.

A stressz helytelen kezelése

Stresszes, fenyegető szituációban fokozódik testünk adrenalinhormon-termelése, ami mozgósítja a szervezetünk működését.

Pozitív stressznél a szervezet hasonlóan reagál, azonban a stresszhelyzet után rövid idővel visszaáll a nyugalmi, egyensúlyi állapot.

A negatív stressz – amit leggyakrabban valamilyen negatív lelki állapot vagy élethelyzet idéz elő – ha elhúzódik, az egyensúlyi állapot nem áll helyre, a szervezet kimerül. Ez egy olyan folyamat, melynek során a mellékvese a glykokortikoid, azaz a kortizol termelését fokozza hosszabb távon. Ennek következtében jelennek meg a félelmek, a szorongás, a pánik, ami hosszú távon negatívan befolyásolja az egészségi állapotunkat.

Ha a stressz miatt már kialakult a magas vérnyomás, az emésztési panasz, az alvászavar, nagyon fontos lenne, hogy ne csak a testi tüneteket kezeljük, hanem tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a stresszt kiváltó okot megszüntessük, s ha kell, változtassunk!

A stressz oldása

Az egyik leghatékonyabb stresszoldó módszer a Bowen-technika, amely nemcsak segíti a szervezetet visszaterelni a természetes regenerálódás folyamatába, hanem az egész testet is kezeli – fizikai, mentális, érzelmi, kémiai és energetikai szinten. Célja leginkább a probléma okainak a kezelése, nem pedig tüneti kezelés.

Liebe György, az Európai Bowen Akadémia tagja arról beszélt, a Bowen-technika a test meghatározott pontjain végrehajtott precíz fogások sorozata, a fogások között markáns, 2–3 perces szünetekkel. A mozdulatok által keltett ingerek az idegrendszer közvetítésével az ellazulás, a relaxáció üzenetét közvetítik a kezelt területre.

„A fogások általában az izom eredésén, tapadásán vagy az izomhason átgördülve történnek, ami ahhoz hasonlatos, mint amikor egy hangszeren megpendítünk egy húrt. Minél összetettebb, régebb óta fennálló problémát kezelünk, annál kevesebb fogást alkalmazunk. Kezelés során nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni reakciókra, amely mindig meghatározza a kezelés további menetét” – fogalmazott.

Hozzátette, mivel ugyanarra a stresszhelyzetre más-más válaszokat adunk, így a Bowen-kezelés utáni reakciók is nagyon változatosak.

„Vannak, akik már a kezelés után rögtön érzik annak pihentető hatását, s előfordul, hogy a harmadik-negyedik kezelés után válik csak nyilvánvalóvá az eredmény” – magyarázta.

A Bowen-technika egyedülálló kezelési lehetőség abban a tekintetben, hogy szinte kivétel nélkül bárkinél, bármilyen helyzetben alkalmazható. Ugyanolyan biztonságos újszülötteknél, mint idős embereknél, de segítségül hívható akut vagy akár krónikus mozgásszervi és nem utolsósorban idegrendszeri panaszok esetén.