Sötétben élünk?

Minden második magyar tart attól, hogy otthonában nem elegendő a természetes fény, így egészsége veszélyben van – derült ki egy friss kutatásból. Az otthonok 40 százaléka felújításra szorul a benne élők szerint, ötből négy lakásban pedig akkor is mesterséges világítást kell kapcsolni, amikor kint még világos van. A természetes fény hiánya nemcsak az egészségre káros, de a háztartások áramszámláját is terheli, ökológiai lábnyomát pedig növeli.

A magyarok fele 8–12 órát, harmaduk 12–18 órát, tízből egy pedig csaknem az egész napot otthon tölti egy átlagos hétköznapon a Velux-cégcsoport Healthy Homes Barometer kutatása szerint. A felmérés rávilágít, hogy az ingatlanok, illetve a benne élők egészségügyi állapota között egyértelmű összefüggés van. „A természetes fény hiánya például számos negatív hatást gyakorol az emberekre – mondta Őz Beáta, a Velux Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. – A depresszió, a rossz közérzet, a fáradékonyság, a látásproblémák, a fejfájás és a koncentrációzavar mind összefügghetnek a természetes fény hiányával, és ezzel párhuzamosan a mesterséges világítás használatával.” Minden második magyar tart attól, hogy otthonában nincs elegendő természetes fény, így egészsége veszélyben van. „A természetes fény mennyiségének növelésére ma már számos megoldás létezik. Ahol lehetséges, ott egy vagy több tetőtéri ablak vagy épp fénycsatornák beépítésével megsokszorozhatjuk a nappali fényt, s ez által csökkenthetjük a mesterséges világítás használatát is” – ismertette a lehetőségeket Őz Beáta.

A felmérés szerint a legtöbben egyébként az egészségi állapotuk javítása érdekében az otthonuk tisztántartására fordítanának nagyobb figyelmet, valamint gyakrabban szellőztetnének. A praktikák között még népszerű a páramentesítő berendezés használata, a lakásban való dohányzás megszüntetése, illetve a textíliák mennyiségének csökkentése, például padlószőnyeg helyett járólap lefektetése. A jelenlegi lakhatási körülményeivel minden harmadik magyar csak mérsékelten, minden tizedik viszont egyáltalán nem elégedett a felmérés alapján. Továbbá arra is fény derült, hogy a megkérdezettek 31 százaléka szerint csak korlátozottan, míg 15 százaléka véli úgy, hogy otthona egyáltalán nem támogatja a saját egészségügyi állapotát. „A kutatás tanúsága alapján ötből két magyar otthon felújításra szorul a benne élők szerint” – mondta az ügyvezető. Az esetleges átalakítás, renoválás fő szempontjai a magyarok körében a lakók jólétének javítása, az energiafelhasználás, s ezen keresztül a fenntartási költségek csökkentése. A sort egyébként az ökológiai lábnyom mérséklése, a beltéri klíma javítása, az önellátóság megteremtése, a tulajdon értékének növelése és a természetes fény mennyiségének növelése követik.

Több természetes fény, alacsonyabb rezsi

A természetes fény bevezetése egyébként nemcsak a jó közérzet, egészségügyi állapot és jobb teljesítmény kulcsa, de a „rezsicsökkentés” eszköze is lehet. A természetes fény hiánya ugyanis több mesterséges fényforrás használatát eredményezi. A felmérésben résztvevők 40 százaléka saját bevallása szerint túl sok mesterséges fényt használ. A válaszadók 80 százalékánál akkor is fel kell kapcsolni a lámpát, ha kint még világos van. „Ha az életterünket úgy alakítjuk ki, hogy a természetes fényt megfelelő módon bevezetjük otthonunkba, csökkenthetjük a mesterséges világítás használatát, és ez által az áramszámlánkat is. Utóbbi nemcsak pénztárcabarát megoldás, de az energia megtakarításával egyúttal a háztartás ökológiai lábnyomát is csökkentjük” – tette hozzá Őz Beáta.