Rejtett hibák, jogi lehetőségek

Gyakran előfordul hazánkban, hogy valaki használt autót vásárol, majd rövid idővel a vásárlás után az autó meghibásodik. Ekkor gyakran felmerül a kérdés, hogy „a hiba már a vásárlás pillanatában is létezett, és becsaptak, megtévesztettek, vagy nálam jelentkezett először”.

Több kategória különíthető el a jogkövetkezmények és a hibák jellege alapján is az alábbiak szerint.

1. Nem mindegy, hogy kitől vásároljuk meg a kiválasztott autót.

1.1. Magánszemély-tulajdonostól vásároljuk meg akár közvetlenül, akár bizományos által történő értékesítés útján.

1.2. Gazdasági társaság, kereskedő (vállalkozás) tulajdonában lévő gépjárművet vásárolunk meg.

2. Minden eladó szavatossági felelősséggel tartozik az általa eladott gépjárművek vonatkozásában, azonban a vállalkozásoknak még szigorúbb követelmények szerint áll fenn a felelőssége.

3. A 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:157. § (1) bekezdése szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. A Ptk. 6:159. § (1) bekezdése kimondja, hogy olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Ezek a kitételek autó-adásvétel esetén az eladóra vonatkoznak.

4. A közhiedelemmel ellentétben az adásvételi szerződésben szereplő „vevő a gépjárművet megtekintett, kipróbált állapotban vette meg”, nem mentesíti az eladót a szavatossági felelősség alól.

4.1. Ez a kitétel kizárólag azokra a hibákra vonatkozik, amelyeket a jogosult (vevő) önmagában a szerződéskötés körülményei, illetve a szolgáltatás természete alapján észlelhetett, felismerhetett. Használt dolog vétele esetén azok a fogyatékosságok tartoznak ebbe a körbe, amelyeket a jogosultnak a felek eltérő megállapodása, illetve a kötelezett eltérő tájékoztatása hiányában a dolog életkorára és használtsági fokára tekintettel a szerződéskötéskor számításba kellett vennie. A Kúria a BH 2012. 172. számú eseti döntésében kifejtette, hogy a kötelezett hibásan teljesíti a használt dolog szolgáltatására vonatkozó szerződést, ha a felmerült hiba, illetve az elhasználódás a szerződéskötéskor számításba vehető mértéket jelentősen túllépi.

4.1.1. Ennek megfelelően tehát például egy 15 hónapos, 50 000 km futásteljesítménnyel rendelkező gépjármű esetében a vevő nem számíthat arra, hogy a vásárlást követően röviddel a gépjármű kuplungja, vagy egyéb főalkatrésze meghibásodik. Azért nem számíthat erre, mert a gépjárművek esetében 15 hónapos korban és 50 000 km futást követően nem szokott a kuplung meghibásodni. Amennyiben a meghibásodás mondjuk a vásárlást követő 6 hónapon belül bekövetkezik, akkor nem lehet azt mondani, hogy a vevőnek erre számítania kellett.

4.2. Amennyiben az eladónak tudomása volt a hibáról, vagy a hiba jellegéből adódóan tudnia kellett annak létéről, akkor hosszabb időszak vonatkozásában is fennáll a felelőssége (rejtett hiba).

4.3. Amennyiben kereskedőtől vásárolunk autót, és a gépjármű a kereskedő tulajdonában áll, akkor a felelősség még szigorúbb. Ilyen esetekre vonatkozóan a Ptk. 6:158. §-a kimondja, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ilyen esetben tehát a törvényi vélelem az, hogy a hiba már megvolt a vásárlás pillanatában. Ennek megfelelően a kereskedőnek kellene azt bizonyítania, hogy a hiba nem volt meg a gépjármű értékesítésekor. A Ptk. a vevő számára nem írja elő, hogy a vásárolni kívánt autót át kell vizsgáltatnia.

5. Vevő a szavatossági (kellékszavatossági) igénye alapján választása szerint

a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy

b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti,

c) a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.  

5.1. Amennyiben tehát ilyen helyzetbe kerülünk, akkor elsősorban fel kell szólítanunk az eladót, hogy javíttassa meg a gépjárművet. Amennyiben nem akarja, akkor az ő költségére megjavíttathatjuk az autót. Vita esetén természetesen vigyázni kell arra, hogy amennyiben mi javíttatjuk meg az autót, akkor a későbbiek során bizonyítható legyen, hogy pontosan mit, miért és mekkora összeg ellenében kellett javítani a gépjárművön.

5.2. Amennyiben a hiba olyan mértékű, hogy a javítás nem lehetséges, vagy aránytalan költségekkel járna, akkor árleszállítást kérhetünk utólag, vagy cserét.