„Régi is, Új is, Jewish” – Zsidó Művészeti Napok május 28.- június 10.

2018. május 28. és június 10. között harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (ZsiMü) Budapesten. A nyár eleji eseménysorozat az idén is, csakúgy, mint eddig, élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja majd a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az idei programról a ZsiMü megálmodójával és igazgatójával, Vadas Verával beszélgettünk.

Az Ön neve hosszú évek óta összeforr a zsidó kultúrával, az igényes zsidó kulturális rendezvényekkel. Mi motiválta, hogyan kezdett bele az első fesztivál szervezésébe?

– Kezdjük egy kis időutazással! 37 éves a Budapesti Tavaszi Fesztivál, és én az Országos Idegenforgalmi Hivatal PR-vezetőjeként már annak a megálmodásában és megvalósításában is részt vettem, Lengyel Márton vezetésével, egy nagyszerű csapatban. Annak idején a fő cél a turisztikai szezon meghosszabbítása volt, ezért kezdődött márciusban a fesztivál. Az ötlet jó hatással volt a turizmusra, a fesztivál az évek során a főváros kiemelt rendezvényévé vált. 37 évvel ezelőtt egy monstre turisztikai, kulturális rendezvény életre hívása szokatlannak, szinte ,,merényletnek” számított, támogatást szerezni rá nemcsak anyagi, hanem erkölcsi értelemben is nagyon nehéz volt. De sikerült, és az élet igazolta az elképzelés helyességét: a BTF a főváros kulturális zászlóvivőjévé vált. A turisztikai és kulturális vonzereje, a sikere, az eredményessége milliókban mérhető. A következő, újabb álmom, a Zsidó Nyári Fesztivál (ZsNyF) – amelynek célja a zsidó kultúra népszerűsítése, a Dohány utcai zsinagóga és általában a zsinagógák bekapcsolása volt a kulturális turizmusba -, a BTF mintájára született, 20 évvel ezelőtt. Ezt is sikerült megvalósítani. Tizenhét évig szerveztem a programokat, s ez idő alatt a ZsNyF nagyra nőtt, a Dohány utcai zsinagóga a fesztivál időszakában nagyszerű és népszerű kulturális helyszínné alakult. A ZsNyF elfoglalta helyét az európai kulturális fesztiválok palettáján.

 Ennyi sikeres év után miért kezdett új programsorozat szervezésébe?

– A Zsidó Nyári Fesztivált alapító igazgatóként a Budapesti Zsidó Hitközség megbízásából szerveztem, s az utolsó két évben már nyereséggel zárult. De be kellett látnom, hogy a ZsNyF ennyi év után szétfeszítette a kereteit. Egy egyházi szervezetnek nem lehet elsőrendű feladata egy kulturális fesztivál szervezése. A keret, ami a létrehozását segítette, a fejlődés akadályává vált. A Mazsihisz és a BZsH vezetőivel megegyeztünk abban, hogy az augusztus végi időpontot hátrahagyva, ők folytatják a zsinagógákban a kulturális programokat, én pedig Zsidó Művészeti Napok (ZsiMü) néven létrehozok egy új brand-et – alkalmazkodva az igényekhez, flexibilis időpontokban és főként világi helyszíneken. Nem volt könnyű elhatározás, de egy percig sem volt kétségem afelől, hogy folytatom a kulturális missziót.

Vadas Vera új brand-et álmodott meg a Zsidó Művészeti Napokkal

– Az első Zsidó Művészeti Napok megszervezése előtt végeztek piackutatást?

Igen: a ZsNyF befejezése és a ZsiMü indítása közötti egy évben végzett piackutatás eredménye biztató volt. Ez megerősített az elhatározásomban. Egy ilyen programsorozat jó a közönségnek, jó a művészeknek, és megfelel az alapvető célunknak, hogy bemutassuk és minél szélesebb körben terjesszük a zsidó kultúrát.

– Nem érezte úgy, hogy az új brand felépítéséhez – a másik zsidó fesztivál ,,elvesztése” miatt – hátrányos helyzetből indul?

– Nem, hiszen a know-how az én fejemben volt, és a kapcsolatom töretlen maradt a művésztársadalommal. Bíztak bennem, és hittek a ZsiMü-ben. Életképesnek tartották az ötletet, hogy meg kell újulni. Elhalmoztak ötletekkel, régiekkel és újakkal – innen a ZsiMü szlogenje: „Régi is, Új is, Jewish”. Jó csapat áll mellettem, régi is, új is, azt nem mondom, hogy jewish, mert sem a fellépő művészeknél, sem a kollégáimnál nem szempont, hogy valaki zsidó-e vagy sem. Az érték a lényeg és az igény az érték megteremtésére.

– Kik, illetve mely szervezetek segítenek a ZsiMü létrehozásában?

– Sok segítséget kapok a munkámhoz az Erzsébetvárosi Önkormányzattól, a kulturális kormányzattól, az Izraeli Nagykövetségtől és néhány nagyobb magánbefektetőtől.

– Hány fős a szervező csapat?

– Egy kulturális programsorozat profi szervezése nem oneman show, komoly háttércsapattal dolgozom. Ebben az évben rendhagyó módon új menedzsment állt össze: a kulturális élet tapasztalt ,,harcosai” csatlakoztak hozzánk.

– Milyen látogatottsága volt az első két ZsiMü-nek?

– Megfelelt az elvárásainknak és a helyszínek kapacitásának. Sokkal több vendéget nem tudtunk volna fogadni.

– Hová fejlődik a ZsiMü 2018-ra?

Igazi csemegének ígérkezik Dés László: Egy este Esterházy Péterrel című műsora

– Nem lehet azt mondani, hogy lassú ütemben fejlődünk, mivel 2o18-ban már csaknem 3o programmal és több, mint 3oo művésszel dolgozunk. A ZsiMü vendégei lesznek nagyzenekarok is, könnyűzenei vonalon a Budapest Jazz Orchestra, a Hot Jazz Band és a Budapest Ragtime Band, komolyzenei vonalon a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és szólistái. Verdi Terezinben címmel egy csodálatos mű, a Defiant Requiem (Ellenálló Rekviem) bemutatására készülünk, amely a theresienstadti koncentrációs táborba hurcolt és később Auschwitzban meggyilkolt embereknek állít emléket. Az előadás helyszíne a Vígszínház lesz, és a közönség szinte ingyen, jelképes regisztrációs díj ellenében láthatja a produkciót. A terezini események drámai és inspiráló történetének mai üzenete, hogy minden elkeserítő helyzetben meg kell találnunk a reményt.
Előadásaink közül jó néhány már teltházas, így például a Cotton Club Singers estje a MomKultban, Dés László: Egy este Esterházy Péterrel című programja az Óbudai Társaskörben, valamint Veiszer Alinda portrébeszélgetése Mácsai Pállal a Mazel Tov étteremben. De bőven van még programválaszték minden korosztály számára. Izgalmas előadásnak ígérkezik Ofra Haza, a világhírű izraeli énekesnő életéről szóló előadás. A Kelet Madonnájának tartott, tragikus módon fiatalon meghalt énekesnőt a mai napig nimbusz övezi rajongói körében. Ezt az előadást megelőzi az Izraeli Kulturális Intézetben ingyenesen látogatható kiállítás, amelyen Ofra Haza ruhái, portréi, festményei tekinthetők majd meg. A kiállítás egyenesen Izraelből, Holonból érkezik.”

Mácsai Pál színművésszel Veiszer Alinda beszélget

– Hol foglal helyet a ZsiMü a hazai és az egyetemes zsidó kulturális fesztiválok sorában?

– Korai lenne még értékelnem, hogy hol a helye a rangsorban, ezt majd az évek eldöntik. Optimista viszont lehetek, hiszen a Budapesti Tavaszi Fesztivál 37 éve működik, a Zsidó Nyári Fesztivál is l7 sikerekben gazdag évet élt meg, és utána lényegében „megduplázódott” . A ZsiMü célja, mint az enyém is: fiatalnak maradni, új tehetségeket felkutatni, és minél többet meríteni a zsidó és izraeli kultúra kifogyhatatlan tárházából.

– Milyen személyes anyagi kockázattal jár az Ön számára egy ilyen nagyszabású rendezvénysorozat? 

– Ez az egyik,,szabadságfaktorom”, amit egyáltalán nem rizikóként élek meg, hanem örömöt jelent. A teljes kockázat az enyém és a csapatomé, de a siker is a miénk.