A parlagfűre érzékenyek kerüljék a dinnyét

Az esős idő ellenére számos növény és fa menetrend szerint virágba borult, ami több mint másfél millió embernek okoz szemviszketést, tüsszögést és egyéb kellemetlenséget az allergia miatt. Magyarországon ma már minden negyedik ember allergiás a felnőttek között. A gond az, hogy a környezetszennyezés pedig sokkal jobban ráerősít a panaszokra, ezért személyre szabott kezelésre van szükség – emelte ki prof. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont allergológusa.

– Muszáj egyszer egy szakorvost felkeresni az allergia miatt vagy elég a patikus ajánlása?

– El lehet mondani, hogy ma már többen fordulnak orvoshoz, mintsem megelégedjenek az interneten található vagy a patikus által javasolt készítményekkel. Sokkal komolyabban veszik az emberek a tüneteket és ezért már a betegség kezdetén szakorvoshoz fordulnak. Ma már ugyanis jobban elfogadják a betegek, hogyan kezeljék az allergiát, hogyan lehet együtt élni ezzel.

– Fontos hogy személyre szabják a terápiát?

– Igen ez a legfontosabb. A legtöbben nem tudják a fákat megkülönböztetni és nem is ez a cél. Ha valaki nem nagyon kutatja, akkor nem is gazán tudja, mi a kiváltó ok. Mindenkinél másképp hat egy készítmény. Függ az életmódtól és a környezetszennyezéstől is. Manapság sajnos a legtöbb embernél csak a kombinációkkal lehet hatást elérni, annyira felerősödtek és összetettek a panaszok. Ebben pedig csak szakorvos segíthet.

– Mennyiben befolyásolja a környezetszennyezés az allergiások panaszait?

– Valóban a környezetszennyezés nagyon elkeseríti az allergiások életét, mert nagyon érezteti a hatását. Ha valaki olyan helyen él, ahol sokszor hetekig a fafűtés miatti füst borítja be a levegőt vagy az erős kipufogógáz miatt kell szenvedni, még a gyógyszerre sem fog olyan hatással reagálni szervezete az allergiára, mint ahogy az elvárható lenne. Nagyon sokat számít még egy nap tiszta levegő is, mint három nap szennyezett. Például a lappangó allergiát is kiválthatja a levegőszennyezés.

Ami az eredményes kezeléshez kell: megfelelő táplálék, elérhető ellátás, a gyógyszerek ára, klíma, azaz jó levegő.

– Mi a helyzet a környező országokban, máshol is ekkora gondot jelent az allergia?

– Azt kell mondjam, hogy igen, sőt bizonyos szempontból még szerencsésnek nevezhetjük a hazai helyzetet. Tőlünk nyugatabbra, Hollandia, Belgium, de Svédország egyes részein az allergiások aránya már most is eléri a 30–40 százalékot. A különbség annyi, hogy míg nálunk a parlagfű, a környező országokban más-más allergén okozza a legtöbb panaszt. A skandináv országokban a csapadékosabb időjárás és a tenger közelsége miatt magasabb a páratartalom, ebből adódóan a lakások belső levegőjének fokozott poratkaterhelése a fő gond.

– Ezek szerint hazánkban a parlagfű az első számú allergén?
– Részben igen, de hozzájárul az is, hogy a parlagfű meglehetősen igénytelen és gyorsan terjeszkedő gyomnövény. Nyáron olyan gyorsan képes új hajtásokat növeszteni, hogy emiatt az egyszeri kaszálás a szezonban nem elég a pollenmentesítéshez.  Hazánkban jelenleg 5–700 ezer hektár a részben vagy egészben parlagfűvel fertőzött terület nagysága, ez természetesen nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a legtöbb panaszt ez a növény okozza. Emellett lényeges az is, hogy a fehérje szerkezetéből adódóan a parlagfű a legagresszívabb allergén. Ezt a tulajdonságát a magas légszennyezettség is tovább erősíti.

– Ma már sokan panaszkodnak, hogy a parlagfű okozta allergia miatt dinnyét sem tudnak enni. Van összefüggés?

– Van növényi rokonság egyes gyümölcsök és növények között. Ezért van az, hogy a parlagfűre allergiás ha dinnyét eszik a  nyári szezonban, bedagad a szája vagy a nyelve, ami nagyon kellemetlen lehet. De hasonlóan lehet ugyanez a hatás, ha például távol-keleti fűszeres ételt fogyaszt. Ma már a keresztreakciókra nagyon kell figyelni. A pollenallergiát ugyanis felerősíti a levegőszennyezés. Ezért nagyon fontos egy allergiás életmódja, amit ugyancsak érdemes egy orvossal átbeszélni, hogy mit ehet.

– Allergia esetén a hajlamot örökölhetik a gyermekeink?

– A genetika fontos szerepet játszhat a betegség megjelenésében. Ha mindkét szülő orvosilag bizonyítottan allergiás, a gyermeknél közel 80 százalék a tünetek megjelenésének az esélye. Az allergia megelőzése azonban már korábban, az előző generációknál kezdődhet, tehát már mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy az unokáinkban se növeljük a betegség rizikóját. Ehhez a legalapvetőbb lépés a dohányzás kerülése. Érdekes megfigyelés egyébként, hogy a pollenszezonban született gyermekeknél 5–10 százalékkal magasabb a későbbi életkorban megjelenő légúti allergia kockázata, tehát ilyen szempontból a születés időpontja is rizikónak tekinthető. Ám, ha valaki például több D-vitamint szedett, akkor jobban védett az allergiától.

Szabadidővel kapcsolatos cikkeinket ezen linken tudja elolvasni: szabadidő