Parlagfűirtás csekély eredménnyel

Magyarországon több mint kétmillióan allergiásak a parlagfűre, ám a mentesítésre fordított százmillió forintok mégse hozzák meg a várt eredményt, ezért az intézkedési rendszer újragondolását ajánlja az illetékeseknek az Állami Számvevőszék.

Évről évre csökkent az ellenőrzött és mentesített területek nagysága, és a közmunkások ilyen irányú foglalkoztatása sem volt hatékony, de a bírságolások száma is csökkent – áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében.

– Nem működött eredményesen a parlagfű elleni védekezés rendszere 2013 és 2015 között, ezért annak újragondolása lenne kívánatos – állapította meg a szervezet ellenőrzése. A jogszabályi keretrendszer és a szabályozási környezet kialakítása már megtörtént, a védekezés során megtett intézkedések elősegítették ugyan, de nem biztosították a hosszú távú célok megvalósítását – jelentette ki Németh Erzsébet, az ÁSZ felügyeleti vezetője.

Bimbós állapotú parlagfüvet kényszerkaszálással kell eltávolítani  Fotó: MTI/Bugány János

A parlagfű elleni védekezés elsősorban a föld használójának törvényi kötelezettsége, amelyet a védekezés rendszerében részt vevő költségvetési szervek, például a kormányhivatalok, földhivatalok, élelmiszer-biztonsági hivatal, az ÁNTSZ és az önkormányzatok ellenőriznek és szankcionálhatnak. Mivel a parlagfű pollenje által okozott allergiás hatások júliustól októberig Magyarországon több mint kétmillió embert érintenek, az egészségügyi kezelés pedig milliárdokba kerül, nagyon fontos, hogy a kormány által erre a célra adott százmilliók jól hasznosuljanak. Ezért is tanulmányozta az ÁSZ az utóbbi három év védekezését.

Előfordult az is, hogy a forrásokat csak késve kapták meg a kormányhivatalok és az önkormányzatok, amikor már nem lehetett eredményesen védekezni, így a kiutalt összeg negyven százalékát visszautalták az államnak. A számvevők az egy éven át tartó vizsgálatuk során megállapították azt is, hogy csupán az önkormányzatok egyötöde csatlakozott a parlagfű-riasztási rendszerhez, így pedig nehéz a tényleges parlagfűvel szennyezett területeket felmérni.

A parlagfű okozta tünetek minden harmadik embert érintenek, az allergiások száma rohamosan nő  Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ugyanakkor egyre kevesebb az ellenőrzés, a bírság és a közérdekű védekezés elrendelése is. A parlagfű pollenkoncentrációja és a biológiai allergének okozta egészségügyi kockázat nem csökkent, a pollen napi átlagkoncentrációja minden évben magas. A hiányosságok megszüntetése érdekében javaslatokat fogalmaztak meg az érintett szervezetek vezetőinek.A számvevők húsz kormányhivatal és húsz önkormányzat tényleges intézkedéseit vizsgálták, mint például Miskolcét, Szentesét, Sopronét, Balatonboglárét, Balatongyörökét. Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője kiemelte: maga a vizsgálat két pilléren állt: betartották-e a szabályokat, valamint ellenőrizték a védekezés teljesítményét is, voltak-e célok, sikerült-e azokat elérni. A számvevők nem találtak semmilyen összefüggést a parlagfű elleni védekezésre fordított erőfeszítések és a parlagfűpollen-koncentráció változása között, az utóbbira például az időjárásnak nagyobb hatása volt.

Egészséggel kapcsolatos cikkeinket ezen linken tudja elolvasni: egészség