OMÉK: a hagyomány és az újdonságok jegyében

A hagyomány és az újdonság jegyében, több tízezer négyzetméteren összesen 969 kiállító részvételével megnyílik az OMÉK, a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vásár. Az idén szeptember 20–24. között az Agrármarketing Centrum (AMC) szervezésében a Hungexpo és a Kincsem Park ad otthont a közkedvelt, tradicionális állatbemutatóknak, kertészeti és mezőgazdasági gépkiállításnak, a kézműves magyar élelmiszereknek, valamint a Kárpát-medence agrártermelői újdonságainak.

Érdemes megjegyezni, hogy a magyar mezőgazdasági kiállítások története egészen a XIX. század elejéig nyúlik vissza. Elsőként talán a Széchényi István gróf által szervezett 1829-ben tartott „állatmutatást” tarthatjuk számon, majd az 1830-as években már rendszeressé váltak a kibővült kiállítások és vásárok. Már a kezdetektől a vásárok legfontosabb célja és küldetése a termelők, kereskedők és fogyasztók közti kapcsolatok bővítése, a kereskedelem fejlesztése, a piaci információk terjesztése volt. Ez napjainkban sem változott.

A reformkort követően a XIX. század közepétől a második világháború végéig terjedő időszak a fejlődés, a változások korszaka volt, az országos bemutatókon, kiállításokon, vásárokon kezdettől fogva már a mezőgazdaság átalakításának elősegítése, a kor szellemének megfelelő modernizálás került előtétbe. A kiegyezés, majd a millenniumi időszak kiállításai ennek a törekvésnek további lökést adtak. Ennek az időszaknak legjelentősebb rendezvénye a 1885. évi Budapest Országos Általános Kiállítás, majd az 1896-ban rendezett millenniumi kiállítás volt. A két világháború közti időszakban megtorpant a kiállítások rendezésének aktivitása is, az előző évszázadiakhoz hasonló méretű agrárbemutatóra nem került sor. Viszonylag jelentősnek nevezhető az 1930-ban tartott Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, majd az 1935. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár. A második világháború után az első jelentős országos seregszemlét 1948-ban tartották Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár néven. Az országos vásárokat 1960-ig évente, majd két-három évente, 1970-től pedig ötévente rendezték, időtartama a kezdeti öt napról két hétre növekedett, majd a nyolcvanas évektől újra az egy hétnél rövidebb nyitvatartás vált elfogadottá. A kiállítás 1970-ben kapta meg az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vásár nevet, az „OMÉK” rövidítés napjainkra védjeggyé vált.

A kiállítás helyszíne a II. világháborút követően hagyományosan Budapesten az Albertirsai út, Pongrác úti kiállítási és tenyészállatvásár-telep volt. Egyetlen alkalommal 1996-ban került Gödöllőn megrendezésre az OMÉK. Eleinte az élelmiszeripar háttérbe szorult, a kiállításokon és vásárokon sokkal inkább az állatbemutatók, majd a gépek, berendezések kapták a nagyobb hangsúlyt. A mindenkori életszínvonal jól nyomon követhető a kiállítások kínálatán. Napjainkban az élelmiszeripar termékeinek felsorakoztatásán túl az élelmiszerlánc teljes bemutatása, az élelmiszer-biztonsági kérdések is előtérbe kerülnek, legújabban pedig a kiállításoknak már fontos részét képezik az egészségmegőrzés lehetőségeivel foglalkozó rendezvények is. Mindezek jelzik a szemléletváltozást, amelynek eredményeként a közönség kiállításról kiállításra egyre újabb, jobb, gazdaságosabb, egészségesebb termékekkel, technológiákkal találkozhat. A XIX. századi elődök megújulásra nyitott szelleme tovább él, a látogatók mindezt láthatják, tapasztalhatják a hamarosan megnyíló 78. OMÉK-on, a magyar vidék, a Kárpát-medence agráriumának és élelmiszeriparának nagyszabású seregszemléjén.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei