Nem vehető félvállról sem az ételintolerancia, sem az allergia

Csaknem másfél millió ember szenved laktózérzékenységtől Magyarországon, és valószínűleg ennél sokkal többen vannak, akik nem is gyanítják, hogy a fejfájás vagy a rossz közérzet akár ételintoleranciával kapcsolatos tünetek miatt is kialakulhat. Nem véletlen tehát, hogy egyre többet hallunk a glutén- és a laktózmentes diétáról, azonban ezek nem új divatos táplálkozási irányzatok Amerikából, hanem orvos, pontosabban gasztroenterológus által diagnosztizált kórállapotok, és a javasolt kezelési módszerek bizonyos esetekben életet is menthetnek.

Fontos tisztázni, hogy az ételintolerancia és az ételallergia között különbséget tesz az orvostudomány: míg allergiát az immunrendszer reakciója okoz, és az allergizáló anyag elfogyasztását követően akár már pár perccel érzékelhetők a tünetek, addig ételintolerancia esetében elsősorban az emésztőszervi tünetek léphetnek fel bizonyos enzimek hiánya miatt.

Az sem elhanyagolható, hogy utóbbi esetben a tünetek az étel elfogyasztását követően csak egy-két órával, vagy akár néhány nappal később alakulhatnak ki, így időbe kerülhet, míg kinyomozzák, hogy mi lehet az esetleges emésztési panaszok, a puffadás, a székrekedés, a hasmenés, a gyomorfájdalom, a légúti problémák vagy éppen akár az ekcéma oka.

Laktózintolerancia a legkisebb rossz?

Több mint valószínű, hogy a laktózintolerancia érinti Magyarországon a legtöbb embert, eddig nagyjából másfél millió diagnózist állítottak fel.

„A tejcukorot, avagy a laktózt optimális esetben a laktáz nevű enzim bontja le, amely a vékonybél sejtjeiben termelődik, és amennyiben ez egyáltalán nem vagy csak kismértékben fellelhető a szervezetünkben, a vékonybélből a laktóz megemésztetlenül kerül a vastagbélbe, amit a velünk élő bélbaktériumok bontanak le, ami többnyire puffadást, hasmenést és alhasi görcsöket, egyéb tüneteket okozhat” – magyarázta a híradó.hu-nak Harasta Edit gasztroenterológus.

Szervezetünkben a laktáz enzim termelése sok esetben változó lehet. Érdekes, hogy a kisbabáknál az enzim azért termelődik, hogy szoptatás során a tejcukrot lebontsa. A gasztroenterológus hozzátette, extrém ritka eset, hogy a csecsemők szervezete nem termel laktázt. Azonban tény, hogy az idő múlásával szervezetünk egyre kevesebbet termel ebből az enzimből, negyvenéves kor felett pedig az emberek többségénél véglegesen leáll ez a folyamat.

„Egy bizonyos kor után nem az az érdekes, ha valakinek a szervezete nem termel laktázt, hanem az, ha igen” – világított rá Harasta Edit.

Sokaknál genetika függvénye a jelenség, de érdemes észben tartani, hogy bizonyos esetekben a laktáz enzim eltűnése következménye lehet egy korábbi gyógyszeres kezelésnek, vagy bélfertőzésnek is.

Nem gyógyítható, de könnyen kezelhető

A laktózérzékenység nem gyógyítható, azonban nem kell azonnal kétségbe esni, ha ezzel diagnosztizálják. A laktózmentes termékek skálája ma már rendkívül széles, laktózmentes tejet már a sarki kisboltban is lehet kapni – relatíve elérhető áron – valamivel drágábban, mint a nem laktózmentes termékeket. Pontosan ezért, ha orvosi diagnózissal tudja igazolni az intoleranciát, adó-visszatérítést is igényelhet, ami havonta nagyjából ötezer forintot jelent.

Ha egy vendéglátóhelyen nem szolgálnak fel laktózmentes menüt, akkor sem kell megvonnia magától azokat az ételeket, amelyek tartalmaznak tejcukrot: a gyógyszerészek ebben nagy segítséget nyújthatnak, hiszen ma már többféle tejcukrot lebontó készítmény könnyítheti meg a laktózintoleráns emberek életét.

„Ma már elérhetők tabletták, kapszulák és cseppek is. Az utóbbi kettőt rászórjuk, illetve cseppentjük az ételre, és valamivel hatékonyabbak, mint a tabletta” – mondta Harasta Edit.

Nagyobb lemondásokkal jár a tejfehérje-allergia

Kevésbé ismert probléma a tejfehérje-allergia, aminek a kezelése sokkal nagyobb lemondásokkal jár. Az egyetlen lehetséges megoldás ebben az esetben ugyanis a tejfehérje teljes kiiktatása az étrendből, ami azt jelenti, hogy nemcsak a tejtermékekről, de a ropiról, a felvágottakról, a húskészítményekről, a csokoládékról és egyes süteményekről is le kell mondani. A táplálkozásból az összes olyan terméket is ki kell zárni, amelyre rá van írva, hogy tejet nyomokban tartalmazhat.

Tehát mindenről le kell tenni, ami kazein. Tejsavó, savófehérje, tejfehérje a felvágottakban, a desszertekben, a félkész ételekben, a készételekben, sőt a pékárukban is megtalálható. A pici babáknál tápszereket lehet felírni, és nagyon fontos, hogy aki gyerekkorában tejfehérjére érzékeny, az valószínűleg érzékeny a szójára is, ezért inkább hidrolizált termékeket ajánlunk. Felnőtteknél meg lehet próbálni az alternatív tejeket is, de azok fehérjetartalma és minősége nem kompenzálja a tehéntejét, és nem olyan jó a kalciumfelszívódásuk sem. Ilyenkor a hús- vagy a tojásbevitel növelését, illetve szükség esetén kalcium-étrendkiegészítőt szoktuk javasolni” – ezt már Henter Izabella dietetikus mondta a híradó.hu-nak.

Genetikai vizsgálattal ma már a csecsemőknél is megállapítható, ha laktózérzékenyek, azonban felhívta a figyelmet, hogyha nem jelentkeznek tünetek, nem szükséges elvonni a tőlük a tejet.

A bélbolyhok gyilkosa: a cöliákia

A cöliákia lényege röviden, hogy a bélbolyhok elpusztulnak, ha gluténtartalmú terméket fogyaszt az erre érzékeny ember.

„Lisztérzékenység, a köztudat inkább így ismeri a betegséget. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a bizonyos gabonafélékben fellelhető glutén nevű fehérjének a lebontásához szükséges enzim hiányzik a szervezetből, és a normál lebontási folyamat helyett toxikus, azaz káros melléktermékek keletkeznek a fogyasztást követően, amelyek nem ürülnek ki a szervezetből, ezért nagyon komoly problémákat okozhatnak” – részletezte Harasta Edit.

A diétát nem betartó cöliákiásoknak komoly következményekkel kell szembenézniük. A hasi limfómák, dagantok előfordulása sokkal nagyobb eséllyel jelentkezik, mint az átlagnál, és ezért nagyon következetesen kell tartani a diétát. Emellett a folyamatos kontrollt sem szabad elhanyagolni.

Ha valaki igazoltan gluténintoleráns, nagyon fontos, hogy egyáltalán nem fogyaszthat olyan terméket, amely glutént tartalmaz, sőt olyat sem, amely csak nyomokban tartalmazza ezt a fehérjét – tette hozzá a gasztroenterológus.

„Cöliákiás betegnél egyszerűen nincs kegyelem. Ugyanazon a deszkán nem lehet elkészíteni az ő pogácsáját, mint a nem gluténérzékenyekét. Ugyanazt a konyharongyot sem kellene használni gluténmentes sütemény vagy rágcsálnivaló készítése után” – hívta fel a figyelmet a veszélyekre a dietetikus.

A gluténérzékenységet egyébként először vérből szűrik, és ha az eredmények alapján bizonyossággá válik a gyanú, a végső diagnózist mintavétellel, azaz vékonybél-biopsziával erősítik meg. Ilyenkor felmérik, hogy a glutén okozott-e károsodást a bél nyálkahártyájában. A cöliákiás betegeknél akár másfél, két évbe is beletelhet, míg a nyálkahártya teljesen visszaépül. Nagyon fontos, hogy a vérvétel előtt nem szabad diétázni. A vizsgálat előtt semmit se vonjanak meg maguktól nagyjából 2–3 hónapig – figyelmeztetett a gasztroenterológus.

Gluténérzékeny, de nem cöliákiás? Csak kicsit szerencsésebb

Vannak allergiás vonalon problémát okozó gabona-összetevők is. Az ilyen típusú irritációktól szenvedőket is gluténérzékenynek nevezik, azonban ezt esetlegesen allergiateszttel lehet kimutatni, de néha azzal sem – részletezte Harasta Edit. Az emésztési tünetek általában az étel fogyasztásához kötődnek, azonban az allergének messze nem okoznak olyan problémát, mint a cöliákiásoknál.

Ebben az esetben az egyéni toleranciát kell figyelembe venni, de a megfelelő összetett szénhidrátbevitelre oda kell figyelni, és alternatív gabonákat kell fogyasztani. A doktornő felhívta a figyelmet arra is, hogy sokan érzik, hogy jobb nekik, ha nem fogyasztanak gabonaalapú termékeket, viszont sokszor ez annak köszönhető, hogy a péksütemények rengeteg tartósítószerrel készülnek. Megemlítette, hogy a kovásztartalmú pékáru például sokkal könnyebben emészthető, mint az élesztővel készült társai.

Továbbá gluténérzékenyek, cöliákiások rizsliszttel, kukoricaliszttel, amaránttal vagy kölessel készült ételeket nyugodtan fogyaszthatnak – ezt már a dietetikus tette hozzá. Henter Izabella is beszélt a folyamatos kontroll fontosságáról.

Egészséggel kapcsolatos cikkeinket ezen a linken találja: egészségtár

Akár ez is tetszhet A szerző további művei