Nagyvárad adventi fényben

A „Körös-parti Párizs” – mondta Nagyváradról Ady Endre, s nem kell különösebben költői léleknek lenni ahhoz, hogy ezzel a megállapítással ma is egyetértsünk. A Partium és a romániai Bihar megye központjának, a régió legnagyobb városának, amelyet Szent László tett püspöki székhellyé, magával ragadó atmoszférája van, amit az advent fényei még vonzóbbá, varázslatosabbá tesznek.

Néhány órás utazással az ország legtávolabbi részéből is elérhető a román határ, s onnét már tényleg csak pár kilométer Nagyvárad, a magyar szellemi élet és szecesszió egykori központja, ahol varázslatos karácsonyi vásár is fogadja az év végi látogatókat. Aki nem jár gyakran át a határon túlra, bizony meglepődik azon a változáson, amin az utóbbi évtizedben a romániai Bihar megye székhelye átment.

Ahogy beérünk a belvárosba, az EU-tól kapott támogatások látványos eredményeivel szembesülünk az utcákon, tereken. Eredeti pompájukban láthatók a gyönyörű szecessziós épületek, a városban összesen 77 ilyen műemlék található. A történelmi emlékekre ugyancsak különös gondot fordítanak, folyamatosan felújítva a közönség és a turizmus szolgálatába állítják őket.

A város megújult főtere Európa egyik legszebb tere. Ez ad otthont az idén is a hagyományos adventi vásárnak. A karácsonyi árusok kis faházai megannyi mézeskalács házikó, ahol nemcsak kézműves ajándéktárgyakat, apró díszeket és meleg sapkát, sálat szerezhetünk be, hanem megízlelhetjük a helyi jellegzetes ételeket a kürtőskalácstól a puliszkás káposztáig. A fűszeres forralt bor, a szilvóriumkülönlegességek bódító és az ételek ínycsiklandó és édes illata keveredik a tér fölött, amelyet beragyognak az adventi fényfüzérek. A hatalmas karácsonyfa körül pedig vidám gyereksereg élvezi a vásári forgatagot és a színpadon zajló karácsonyi játékokat, másutt zene szól, a fiatalok korcsolyáznak a téren, mert itt még azt is lehet.

Míg az adventi vásár inkább esti program, a várossal való ismerkedést érdemes akkorra időzíteni, amikor netán kisüt a téli nap és gyönyörű fotókat tudunk készíteni. A múlt század eleji szecesszió kimagasló építészeti alkotásainak látványára ugyanis mindenki automatikusan a telefonjához kap, hogy megörökítse az elé táruló lenyűgöző képet. A paloták Krúdy és Juhász Gyula, valamint a városban élt és alkotott sok száz magyar művész, tudós, politikus és egyházfi szellemét idézik.

Gondolta volna-e a mostanra szépen rendbe hozott Hotel Astoria első emeletén lévő lakosztályában alkotó Ady, vagy szerelme Léda, hogy a néhány évtizeddel későbbi nemzedékek a világhálón pillanatok alatt megosztják buja szerelmi fészkük fotóját? Vagy a szomszédságában található nagyváradi Állami Színház egykori igazgatója, Szigligeti Ede, hogy a  nevét viselő intézmény képeslapokra illő képe bejárja a világot?

Jó látni mindezt, mint ahogy a belvárosi séta közben egy fotózás erejéig megállni a 2012-ben felavatott Holnaposok szoborcsoportjánál, amelynek tagjai Ady mellett Dutka Ákos, Juhász Gyula és Emőd Tamás.

Nagyvárad szellemi és gazdasági életében jelentős szerepet játszott a zsidó polgárság, akiknek jelentős része a holokauszt áldozata lett. A felújított Cion neolog zsinagóga emlékkiállítása az áldozatoknak állít megrendítő emléket.

Kihagyhatatlan program a nagyváradi római katolikus székesegyház is, amely a püspöki palotával és a Kanonok-sorral együtt Nagyvárad barokk városrészét alkotják. A bazilika Romániában a legnagyobb barokk templom.

Méretei lenyűgözőek: a középső hajó hossza 70 méter és 30–40 méter széles, két oldalsó hajója és két tornya van. Falait vaskói és carrarai márvány borítja. A templomot Szent László alapította, akit a legenda szerint itt temettek el. Sírját a régészek még keresik. Hermáját az ereklyével – Szent László koponyájának egy darabjával – az egyház múzeumában őrzik, sok más felbecsülhetetlen értékű kinccsel együtt.

A különlegesen szép székesegyházat a tatár- és a törökdúlás, plusz egy földrengés után a 18. században építették újjá, a ma is látható hatalmas orgonáját Mária Terézia ajándékozta a püspökségnek.

A nagyváradi vár ugyancsak I. (Szent) László magyar király nevéhez fűződik, aki itt 1083–1095 között prépostsági monostort alapított. A vár története szorosan kapcsolódik a magyar történelemhez, a különböző korok emlékeinek feltárása a vár rekonstrukciójával párhuzamosan folyik. Nagyvárad önkormányzata jelentős összegeket fordít EU-s forrásokból a régészeti munkálatokra, a vár területén több múzeumot, kiállító- és többfunkciós kulturális bemutatótereket alakítanak ki, és különböző rendezvényeket is tartanak a történelmi helyszíneken. A várlátogatás igazi időutazás, felejthetetlen élmény mindazoknak, akiket érdekelnek a magyar múlt emlékei.

De Nagyváradra annak is érdemes ellátogatni, aki a modern idők vívmányainak élvezetére vágyik, és nem zárkózik el némi romantikától. A Sebes-Körösön átívelő Garasos hídon ugyanis ugyanolyan szerelemi lakatokat láthatunk, mint Párizsban a Szajna feletti Pont des Artson, viszont nagyon is XXI. századi, hipermodern, minden igényt kielégítő aquaparkban élvezhetjük a vizes kikapcsolódás minden formáját. A gasztronómia pedig újabb külön fejezetet érdemel: a városban több olyan éttermet is találunk, amelynek színvonala, választéka és a kiszolgálás felveszi a versenyt a nyugat-európai minőséggel, megtetézve a folyó közelségének sajátos hangulatával.

A székesegyház múzeumában látható Szent László hermája, hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor, amelyik híven követi Szent László arcvonásait.