A versenyszférában eddig is volt jogszabályi lehetőség a nyugdíjasok munkavégzésére, csak a munkáltatók számára nem volt elég „vonzó” a nyugdíjasok alkalmazása. Kérdés, hogy a hazánkban a munkaerőpiacon eluralkodott kifejezett életkori diszkriminációt sikerül-e kell legyőznie az egyre súlyosabb munkaerőhiánynak?
Szakértők szerint túlzás azt remélni, hogy a nyugdíjasok „visszafoglalkoztatása” megmenti a szakemberhiánnyal küszködő gazdaságunkat, de bizonyos területeken, szakmákban, ágazatokban gyógyírt jelenthet az egyre súlyosabb gondokra.
Július 1-jén hatályba is lépett a közérdekű nyugdíjasszövetkezetek létrehozásáról szóló törvény, amely a nyugdíjasok munkába csábítása érdekében született és megszünteti a nyugdíj melletti munkavégzés eddigi akadályait.
(A jogszabály hivatalos megnevezése: „egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjasszövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény”.) Mindenekelőtt lehetőséget teremt arra, hogy a nyugdíjasnak ne egyedül kelljen keresnie magának munkát, ezt elvégzi a nyugdíjasszövetkezet. A közérdekű nyugdíjasszövetkezet (knysz) ugyanis speciális munkaerő-kölcsönzőként működhet, a dolgozni kívánó nyugdíjasok és a nyugdíjasokat alkalmazni kívánó munkáltatók közötti közvetítőszervezetként, a diákszövetkezetek pozitív működésének példájára. Legalább ilyen alapvető és fontos változás, hogy a munkáltatók számára kedvezővé válnak – gyakorlatilag megszűnnek – a nyugdíjasfoglalkoztatás adó- és járulékterhei és az egyéb, a munkavállalónak nyújtandó kötelezettségei. A munkáltató ugyanis a knysz-tag nyugdíjas dolgozónak semmilyen jogcímen nem fizet, hanem a szövetkezettel kötött megállapodása alapján a szövetkezet számlája ellenében szolgáltatási díjat fizet. A munkáltató így mentesül a bérrel kapcsolatos összes közteher, az összes bérszámfejtési adminisztráció alól, és sem betegszabadságot, sem szabadságot, sem munkaszüneti napokat nem kell fizetnie. Az új formában a nyugdíjasok díjazását gyakorlatilag semmilyen közteher nem terheli az szján kívül, de az szja alól is mentesülni lehet a mindenkori minimálbér (sőt annak kétszerese!) erejéig. Fontos azt is, hogy a közérdekű nyugdíjasszövetkezet szintén rendkívül előnyös helyzetben működhet.
A közérdekű nyugdíjasszövetkezeti forma alkalmas lehet a közszférában eddig tiltott, illetve nagyon megnehezített nyugdíjasfoglalkoztatás megoldására is. (Bár ezt a tilalmat valószínűleg feloldja az Emberi Jogok Európai Bíróságának e témában várható döntése.)
Sőt a kedvezményes nyugdíjban részesülő nők (Nők40 program) problémájára is, akik sok esetben azért nem vállalnak teljes értékű munkát a nyugdíjuk mellett – akkor sem, ha erre lenne lehetőségük –, mert a keresetüknek egyéves keretösszeg szab felső határt. Knysz-tagként a nők is mindenféle kereseti korlátozás alól mentesülnek.
