Mitől zúg a fülünk?

A fülzúgás rendkívül gyakori tünet hazánkban. Prof. dr. Gerlinger Imre, a Duna Medical Center fül-orr-gégésze szerint a betegek száma körülbelül 400–450 ezerre tehető ma Magyarországon. A közhiedelemmel ellentétben a fülzúgás (tinnitus) nem a fül megbetegedése, hanem egy „szoftverzavar” az agykéregben.

A fülzúgás egy „hibás program”, ami a minket érő rengeteg felesleges információ kiszűrésekor okoz gondot. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a teljes megsüketülés után is megmarad a zúgás. A probléma mértéke teljesen egyénfüggő: egy egészen enyhe tinnitus is okozhat depressziót vagy alvás- és koncentrációzavart, míg mások meglepően jól viselik a kellemetlen, már-már elviselhetetlen értékekkel rendelkező tüneteket.

Mit nevezünk fülzúgásnak?

A fülzúgás legtöbbször az érintett által jól tolerált hangjelenség, amely lehet szubjektív vagy objektív. A belső fül eredetű szubjektív fülzúgást csak az érintett hallja, általában magas frekvenciájú ciripelő vagy sípoló folyamatos hangként.

De ki gondolta volna, hogy létezik objektív fülzúgás, amely olyan hangjelenséget (pl. lágyszájpad-tick) jelent, amit nemcsak a beteg, hanem a környezetében lévők is észlelnek? Utóbbit egyes izmaink rendellenes működése okozza.

Sokan az gondolják, hogy a fülzúgás során saját véráramunkat érzékelik, ám ez az állítás csak bizonyos esetekben igaz. Ha a halántékcsontban vagy annak környékén vérbőség alakul ki az erekben, valóban pulzáló jellegű fülzúgást okozhat, de ez viszonylag ritkán fordul elő, és nehezebben is kezelhető.

Mitől alakulhat ki az „örökös zaj” a fejünkben?

A fülzúgást generálhatja a fület ért károsodás, mint például koncerten való részvétel, vagy a fül- és fejhallgatók terjedésével minket ért zajártalom. De stressz is okozhatja a tünetet: egy nehezebb időszakot, halálesetet vagy akár még párkapcsolati problémát követően is kialakulhat fülzúgás. Ilyenkor pszichológus bevonása válhat szükségessé.

A fülzúgást, mint hibás programot a belső fület érintő betegségek (otosclerosis, Meniére-betegség), valamint belgyógyászati kórképek (pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, magas koleszterinszint, magas vérnyomás) is okozhatják, ám lehet gyógyszerek mellékhatása is.

Nagyon alaposan ki kell vizsgálni a fiatal páciensek egyoldali fülzúgását, ilyenkor ugyanis nagyon fontos, hogy kizárják, nincs-e a páciensnek kisagy–hídszögleti daganata. Ez egy ritka jóindulatú daganat nagyon rossz elhelyezkedéssel (hazánkban hozzávetőlegesen mindössze 40–50 beteg érintett).

Mi segíthet megszüntetni a fülzúgást?

A betegek többsége jól viseli a fülcsengést: orvosi szempontból mindössze 5–10% tapasztal életminőségromlást. A fülzúgás bár visszafordíthatatlan károkat nem okoz, az utóbb említett páciensek mégis rendszeres gondozást igényelnek.

A fülzúgásnak jelenleg nincs ismert gyógyszeres kezelése, ennek ellenére rengetegen szednek javulást várva értágítót, szédülés elleni gyógyszereket vagy alkalmaznak alternatív kezeléseket.

A tinnitusnak célzott műtéti terápiája sem létezik, azonban kétségtelen tény, hogy Meniére-betegség vagy otosclerosis miatt végzett műtéteket követően a beavatkozás gyakran mérsékli, ritkább esetben fokozza annak súlyosságát.

A fülzúgás nagyon ritka esetben hagy alább vagy múlik el, orvosi segítség nélkül fokozódhat. Amit orvosként prof. dr. Gerlinger Imre javasol e panasszal küzdőknek, az a re-training terápia, mely ugyan időigényes, de eredményes javulást hozhat. Szakszerű követéssel és a re-training terápia alkalmazásával a beteg megtanulja figyelmen kívül hagyni a fülzúgást. Ahogy a forgalmas helyen élők hozzászoknak a zajhoz és úgy, ahogy az új hűtő zaját sem halljuk egy idő után, a terápia után már nem zavarja a fülzúgás a pácienseket megszokott életvitelükben.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei