Miért alakul ki gigadugó az M7-esen, amikor nincs is baleset?

Döbbenetesen egyszerű az oka a fölösleges várakozásnak: a sofőrök hülyesége

Minden hétvégén visszatérő jelenetsor az öt, de akár tíz kilométeres gigadugók kialakulása a nyári szabadságok miatt egyébként is fullra terhelt M7-es autópályán: az ember csak néz ki a fejéből, hogy mi lehet az oka, mert se lámpa, se baleset, se pályaépítés nem akadályozza a közlekedést. A magyarázat ezúttal sem más, mint az emberi hülyeség.

A közlekedési szakembereket régóta foglalkoztatja a probléma, hogy miért alakulnak ki látszólag minden különösebb ok nélkül brutális dugók az autópályán, a gyorsforgalmi utakon. Balaton felé minden hétvégén visszatérő jelenség a lépésben araszolgató kocsisor, amelyik egyszer csak megindul, és hiába keressük a leállás okát – kidőlt fát, balesetet –, nem találjuk.

A sofőr nem hatékony viselkedése

Egy gyorsforgalmi út maximális kapacitása (áteresztőképessége) óránként és sávonként nagyjából 1800–2000 jármű, azaz ennyi jármű halad át az út egy pontján óránként, ha a járművek 80–100 km/h sebességgel haladnak. Egy dugó kialakulásához két dolog vezethet: vagy csökken az útszakasz áteresztőképessége, vagy növekszik a forgalom. Az út áteresztőképessége lecsökken például, ha útjavítás miatt lezárják az egyik sávot. Másik ok „a közlekedésben részt vevők nem hatékony magatartása”, más szóval a többi sofőr hülyesége. Ilyen például, amikor az autópálya másik oldalán baleset történik, és a szembejövők bámulják a szerencsétlenül járt autósokat, mintha nem lenne már így is elég bajuk. A kölni egyetemen végzett kísérletsorozat több okot is feltárt, hogy alakulhatnak ki dugók a semmiből:

– valaki túl közelről követi az előtte levőt, majd hirtelen fékez, így a mögötte levők is egyre nagyobbakat fékeznek,
– valaki túl gyorsan közelíti meg az előtte levőt, majd hirtelen nagyot fékez,
– valaki a lassú forgalomban is folyamatosan fenn akarja tartani a túl nagy követési távolságot, mert elbambul,
– valaki állandó sávváltással lassítja a közlekedést, mondván, a másik sáv gyorsabban halad.

Ilyenkor általában a dugó okozója nem is szív a dugó miatt, mivel a torlódás csak jó néhány járművel hátrébb kezdődik, és folyamatosan újabb és újabb szerencsétlenül járt autósok járnak pórul helyette, mivel a dugó menetiránnyal ellentétes irányban mozog. Ezért nem is kap visszajelzést, hogy milyen ostobaságot csinált. Gyakori (pláne a magyar közlekedési kultúrában), hogy kis követési távolsággal viszonylag nagy sebességgel halad egy kocsisor. Nincs is gond, amíg valaki el nem bambul, kicsit nagyobb gázt ad, kicsit fékez, a következő kicsit nagyobbat, végül meg is állnak a járművek, mint az alábbi kísérlet mutatja.

Faék egyszerűségű kísérlettel szemléltették a problémát

Az alábbi videóval azt szerették volna bizonyítani, hogy torlódás akkor is kialakul, ha se lámpa, se baleset, sem egyéb akadályozó körülmény nem lassítja a haladást. Fogtak pár különböző autót és sofőrt, elindították őket egy kör alakú pályán, majd egyszerűen kivárták a pillanatot, amikor valaki kiesett a ritmusból. Kártyavárként borult a folyamatos haladás, azonnal torlódni kezdett a kör egyik fele.

Az ilyen dugókat létrehozó effektus oka tehát a következő: ha egy folyamatosan haladó kocsisorban valakinek hirtelen lassítania kell egy sávot váltó kamion vagy hasonló kisebb anomália miatt, a mögötte levő autó még jobban lassít, az utánuk következő szintén, és így tovább egészen addig, amíg a sor végén lévők már fölöslegesen állnak vagy araszolnak. Akár tízperceket is. A slusszpoén, hogy a dugót kiváltó erről mit sem tudva már rég a Balatonban pancsol.

 

Akár ez is tetszhet A szerző további művei