Mennyit ér a panoráma az ingatlanpiacon?

Ahogy emelkedtek az árak az ingatlanpiacon, úgy vált nehezebbé a vásárlás a vevők számára, és úgy hagytak el mind több paramétert azok közül, melyekhez korábban ragaszkodtak. Egy ilyen paraméter a panoráma is, így felmerülhet a kérdés, hogy mennyire fontos, és mennyit ér a vevők számára?

Először azonban azt érdemes tisztázni, hogy mit is jelent a panoráma az ingatlanpiacon. Az elmélet és a gyakorlat jelentős mértékben eltér egymástól, ha panorámás ingatlanokról van szó – jelezte Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője, aki szerint nemcsak a magánszemélyek, de gyakran az ingatlanosok is előszeretettel neveznek olyan ingatlanokat panorámásnak, melyek valójában nem azok, vagy csak részben.

Mi az a panorámás ingatlan?

A vevők egy részének vonzerőt jelent a panoráma, így a jelző olyan ingatlanokra is rákerül, melyek valójában nem szolgáltak rá. Tipikus példa erre, amikor egy teraszról kitekintve a szemközti házakat látjuk, mindössze két tömb között egy keskeny sávban tűnnek fel a távoli hegyek. Ez azonban nem minősül panorámának egy ingatlannál – magyarázta az ingatlanközvetítő.

A szakértő definíciója szerint panorámásnak olyan ingatlanokat nevezhetünk, melyek fekvésüknek (domb vagy folyópart), illetve emeleti elhelyezkedésüknek köszönhetően zavartalan kilátást biztosítanak a környezetre. Kétféle panorámát különböztethetünk meg: az egyik az úgynevezett „városi panoráma”, melynél a városban található épületek (háztetők, templomtornyok stb.) alkotják a látványt, a másik a természeti panoráma – és ide tartozik a dunai panoráma is –, melynél természeti elemek (folyó, hegyek, dombok) biztosítják az extra térből adódó luxusérzetet.

A gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy a városi panoráma „felárát” az eladók általában nem tudják érvényesíteni az árban, azonban a dunai panoráma vagy a természeti panoráma már olyan extra értéket képvisel, ami megjelenik az árban, és ezt a magasabb összeget meg is fizetik azok, akiknek ez valóban fontos szempont – mondta.

Mekkora az árkülönbség?

Habár azt hihetnénk, hogy például a pesti belvárosban a dunai panorámás ingatlanoknál világosan kirajzolódik, hogy mekkora a különbség a panorámás és a nem panorámás lakások árai és az irántuk megmutatkozó kereslet között, ez nem egészen így van. Ennek oka, hogy rendkívül ritkán kerül a piacra panorámás ingatlan.

Ennek oka lehet, hogy ezeket a kitűnő adottságú ingatlanokat ritkán adják el a tulajdonosaik, miután megszerezték őket. Ezek azok a lakások a belvárosban, melyeket általában nem befektetők vásárolnak meg, akik kiadják az ingatlant, hanem magánszemélyek veszik meg őket saját használatra, tehát ott is laknak bennük.

A kis forgási sebesség ellenére azt lehet mondani, hogy a dunai panorámás belvárosi lakások négyzetméterárai legalább húsz százalékkal magasabban járnak, mint a lokálisan jellemző átlag.

Mi a helyzet a külső kerületekben?

A dél-pesti régióban egyrészt a felsőbb emeleteken található paneleknél, másrészt a kerület szélén lévő társasházi lakásoknál fordul elő, hogy valódi, panorámának nevezhető kilátással találkozunk egy ingatlan esetében. Erre mindig fel is hívják a figyelmet az ingatlanközvetítők a hirdetésben, azt ugyanakkor nem lehet mondani, hogy ez a tényező a kerületben nagymértékben befolyásolná egy ingatlan eladásának sikerét. Akadnak persze olyan vevők, akiknek az elvárásai között szerepel, hogy az ablakon kinézve „legyen előttük tér”, tehát ne érezzék magukat bezárva.

A panoráma ugyanakkor az a paraméter, ami nem a legfontosabbak közé tartozik, így könnyen elhagyható. Nyilván az ár, a környezet, a minőség a legfontosabb, de még az is kritikus tényező, hogy ne földszinti vagy zárószinti legyen egy lakás, sőt sokak számára akár az is kizáró ok, ha egy ingatlannak nincs erkélye. De az is igaz, hogy könnyebb eladni egy olyan ingatlant, melyből jó a kilátás, bár ez az árát általában nem emeli meg.