Megjelent „Az ismeretlen Görgei” kiállítás katalógusa

A kötet a múzeum boltjában kapható.

Görgei Artúr a magyar történelem egyik legvitatottabb alakja, az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc méltánytalanul háttérbe szorított, igaztalanul megvádolt hadvezére, akinek személye, sorsa nem választható el 1848 emlékezetétől, a magyar függetlenség kérdésétől, nemzeti identitásunk meghatározó elemeitől. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása úgy mutatja be a tábornokot, hogy történeti relikviákkal, dokumentumokkal teljes pályafutását, azaz családját, neveltetését, katonai és vegyészeti tanulmányait, majd a szabadságharcot követő küzdelmes 67 évét is végigköveti. Nagy figyelmet fordít Görgei megítélésére mind életében, mind halálát követően egészen napjainkig.

A József nádor termekben álló kiállítással először tesznek kísérletet arra, hogy Görgei Artúr valós alakját, megítélését s annak változásait a történeti kiállítás eszközeivel mutassák be. A cél egy szabatos és markáns Görgei-kép megrajzolása, a közönség megismertetése a legutóbbi évek kutatási eredményeivel, a történettudomány mai állásfoglalásával, hogy a tábornok rágalmakkal, téveszmékkel körbefont emlékét tisztázzák, s a közemlékezetben, a közbeszédben élő képét is közelebb vigyék a kutatók, a történészek és a hadtörténészek álláspontjához.

A most megjelent katalógus nem csupán a tárlaton kiállított tárgyak, dokumentumok képét, leírását tartalmazza a kiállítást értelmező, a látogatót a kiállításban vezető szövegekkel együtt, hanem tanulmánykötet is egyben. Hermann Róbert Görgei Artúr életútját ismertető tanulmánya nyitja a sort, majd olvashatunk a kevéssé ismert vegyészi pályafutásról Riedel Miklós tollából. A Görgei-ikonográfia kérdéseit a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténésze, Vajda László taglalja, Görgei fényképeiről Lengyel Beatrix ír összefoglalóan. Mindezek után az irodalomban, a filmművészetben megfogalmazott Görgei-kép következik részletesen, hiszen a kiállítás műfajából következően a tárlatban ezt az aspektust nem lehetett jelentőségének megfelelően kibontani. Így Szilágyi Márton a 19. század második felének irodalmát, Zimonyi Zoltán az ezt követő korszakot veszi górcső alá, a filmművészetben megjelenő Görgei-képet Deák-Sárosi László elemzi.

A szép kiállítású, terjedelmes (448 oldalas) kiadvány a kiállítással, a kiállításhoz kapcsolódó programokkal együtt remélhetőleg a közönség széles köreihez eljut, s ezzel hozzájárul ahhoz, hogy Görgei Artúrt a nemzeti panteonban az őt megillető helyre emeljük.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei