Amerikai kutatók vizsgálatai szerint szinte mind medvéktől származtak azok a maradványok, amelyeket eddig a titokzatos himalájai lénynek, a jetinek tulajdonítottak. A szakértők DNS-minták elemzésével jutottak erre az eredményre.
A csontokból, fogakból, szőrszálakból vagy székletből nyert kilenc megvizsgált minta közül nyolc ázsiai feketemedvétől, himalájai barnamedvétől vagy tibeti barnamedvétől származik, a kilencedik pedig egy kutyától. „Eredményeink erőteljesen azt sugallják, hogy a jeti legendáját biológiailag a helyi medvefajok igazolják” – hangsúlyozta Charlotte Lindqvist, a Buffalói Egyetem biológusa. „Tanulmányunkból kiderül, hogy a genetika abban a helyzetben van, hogy más, hasonló rejtélyeket is meg tud oldani” – tette hozzá.
A Proceedings B tudományos lapban bemutatott tanulmány készítői „jetimaradványok” eddigi legalaposabb DNS-elemzését végezték el. A kutatók a maradványokhoz egy brit filmes produkciós cég révén jutottak, amely 2016-ban a jeti eredetét övező titkot akarta leleplezni. A „jetimaradványok” eredetileg múzeumokból és magángyűjteményekből származnak.
Az egyik minta egy kézből vagy mancsból származó szőrös bőrdarab, amelyet egy kolostorban őriztek. Egy combcsontdarabot pedig a Tibeti-fennsíkon 4500 méteres magasságban találtak.
Lindqvist és kollégái további ázsiai medvefajok, összesen 23 állat mitokondriális DNS-ét szekvenálták és összehasonlították a világ más részeiből származó medvékével is.
Kiderült, hogy a tibeti barnamedve viszonylag közeli rokonságban áll az észak-amerikai vagy európai medvékkel. A himalájai barnamedvék ága ellenben, amelynek mitokondriális DNS-ét most először sikerült teljesen megfejteni, evolúciós szempontból jóval korábban, már mintegy 650 ezer éve elvált. Az akkori jégkorszakban a himalájai barnamedvét valószínűleg hosszú időn át izolálták a gleccserek a többi fajtól – feltételezik a kutatók.
A kutatók szerint eredményeik nemcsak az állatok eredetének meghatározásában segíthetnek, hanem a jelen számára is hasznosak lehetnek.
„A himalájai barnamedvét a kihalás veszélye fenyegeti. Genetikai sokszínűségének és populációja szerkezetének ismerete segíthet az állomány méretének felbecsülésében és a védelmére kialakított stratégiák tervezésében” – mondta Lindqvist.
