Legendák, karboncsodák, rekordok

Idén július 6-án rendezik meg immár 49. alkalommal a Kékszalag vitorlásversenyt

A Kékszalag 1934 óta íródó története bővelkedik olyan eseményekben, amelyek a résztvevő hajókhoz, vitorlázókhoz kapcsolódva együttesen alkotják azt a csodálatosan gazdag legendáriumot, amely a magyar vitorlázás talán legértékesebb része. Európa legrégebbi és leghosszabb távú vitorlás tókerülő versenye vált a Kékszalagból, amelyen ma már közel hatszáz hajó szokott részt venni, így mezőnyében is Európa legnagyobb tókerülő versenye lett. Arra vállalkoztunk, hogy felidézzük a verseny kezdetét, a legemlékezetesebb pillanatait és megnevezzük a Kékszalag eddigi 48 győztesét.

Maga az első verseny, a Kékszalag ötlete 83 évvel ezelőtt pattant ki néhány energikus fiatal fejéből, akik az akkori körülmények között testesítették meg azokat, akik ma katamaránokkal, szkiffekkel vagy éppen Finnben, Laserben, 470-esben vitorláznak. Kihívást, kalandot és főleg izgalmas versenyt keresők voltak az „alapító atyák”, akik az újat keresve készek voltak feltörni az elvárások, társasági kívánalmak kereteit.

A Kékszalag verseny alapító atyái

A múlt században, a húszas évek végén, a harmincas évek elején az akkori BYC tevékenységével többen is elégedetlenek voltak. Ez a BYC nem a mai Balatonfüredi Yacht Club vagy valamely elődje, hanem a napjainkban éppen új életre kelő, történetünk idején már szintén patinás Balatoni Yacht Club volt. Az egyesületnek akkoriban éppen nem volt jó a sportélete, inkább urizáltak, bálokat, teadélutánokat szerveztek. Nem igyekeztek versenyt rendezni, és ez bosszantotta azokat, akik igazán sportolni akartak.

Tizenegyen – többek között Antal Miklós, Grofcsik János, dr. Tuss Miklós és dr. Keresztúry Gyula – ezért Almádiban építettek új klubházat, de szervezetileg ekkor még nem szakadtak el a BYC-től.

Nemcsak a levegőbe beszéltek, de rengeteget vitorláztak, és számos új hajót építtettek. Nem kis mértékben nekik köszönhető a Schaerenkreuzerek, vagyis a 22-es és 30-as balatoni cirkálók és a sportos 22-es versenyjollék szaporodása. Például az 1928-as olimpiát a Hungária csapatával megjárt dr. Tuss Miklós sebész főorvos szinte évente építtetett új cirkálót – az övé volt a mai Lucifer, a Kékmadár vagy a Bohó is –, de több 22-ese is volt. Ezeken számos újítást vezetett be, például neki volt először a gaffos vitorlázat helyett marconi rudazattal készült 22-es Binnenjolléja (amellyel fia visszaemlékezései szerint jókat borult is).

A Hungária Yacht Club Káldy Ferenc tervezte klubháza

Lehetőségeiket továbbra is korlátozta az egyesület nehézkes vezetősége, így teljesen új útra léptek. Kerestek Balatonfüreden egy még üres, mocsaras vízparti ingatlant, megalakították a Hungária Yacht Clubot, és oda építettek klubházat társuk, Káldy Ferenc tervei alapján, amely aztán bő hetven évig szolgálta a vitorlázókat. A háború után BKV Előre néven ismerhettük és használtuk a nevezetes vitorlástelepet. A HYC természetesen élenjárója lett a versenyélet fejlesztésének. Ott a klubház teraszán, társalgójában bontakozhatott ki a Kékszalag ötlete.

1934-ben az együtt vitorlázó jó barátok, többek között a klubot vezető Hankóczy Jenő egyetértésével úgy döntöttek, hogy ideje megszervezni egy különlegesen embert próbáló versenyt, amelyen igazán nagy távot vitorláznak. Megállás nélküli versenyre vágytak, amelynek végén a leggyorsabb hajó nyer. Egy olyat, amilyen még nem volt a Balaton történetében. A versenykiírás megfogalmazása előtt felvetődött a kérdés, hogy jollékkal, vagyis egyszerű uszonyos hajókkal is szabadjon rajtolni, avagy ez igazságtalanná teszi a versengést. Az alapítók arra a megállapításra jutottak, hogy a tókerülőn bármilyen hajóval lehessen indulni. Így az első Kékszalagon még valóban bármilyen vitorlás hajóval rajthoz lehetett állni. Győzzön a leggyorsabb, legkitartóbb! Az ötletet nagy örömmel fogadták más egyesületek versenyzői is. Nagyon sokan álltak a kezdeményezés mellé és vettek részt a szervezésben.

Az 1934-ben megrendezett első Kékszalag rajtja

Az első Kékszalag 21 hajót felvonultató mezőnye 1934. július 27-én reggel 5 órakor (!) rajtolt Balatonfüredről. Akkor és azóta is a pálya kelet felé vezet, bár a hajók akkoriban Alsóörsnél, ma Kenese előtt kerülik az első bóját. Siófok előtt elvitorlázva át a Tihanyi-csövön tartanak Keszthely felé. 1934-ben az első hajó a Glória nevű 40-es cirkáló délután 3 óra 25 perckor fordult a tó nyugati végében és indult vissza az akkor még tihanyi célvonal felé. A győztes éjfél után 13 perccel a dr. Ugron Gábor, a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség akkori elnöke által vezetett Rabonbán 30-as cirkáló lett, huszonegy perccel a Glória előtt. A résztvevők közül csak ketten adták fel a versenyt. Egy hajó zátonyra futott (Sólyom), egynek eltörött az árbóca (Darling). Érdekes módon az alapító atyák, a Hungária Yacht Club versenyzőinek nem termett babér. Hankóczy Jenő a Meteorral hetedik lett, Grofcsik János a Sirocco 22-es cirkálóval, dr. Tuss Miklós a Karakán 22-es versenyjolléval, vagy Antal Miklós Sindbad nevű hajójával csak a mezőny második felében végeztek.

A 46. Kékszalag Audi Nagydíj Balaton-kerülő vitorlásversenyen már 522 hajó vett részt  Fotó: MTI/Turcsi Gábor

Az első Kékszalag nagy sikert aratott és a verseny győztese mindaddig árbócának csúcsán viselhette a kék szalagot, amíg a következő versenyen az első helyet el nem vesztette. 1942-ig a versenyt kétévente tartották meg páros években. A háborús évek miatt ezt követően csak 1947-ben tartották meg a következő versenyt. Ettől az évtől kezdve a versenyeket a páratlan években rendezték meg. Hagyomány, hogy a versenyre mindig azon a júliusi hétvégén kerül sor, amely legközelebb van a holdtöltéhez. Ezt szükségessé tette, hogy sok versenyző csak a késő esti órákban, esetleg csak éjszaka tudja elérni a célt, így a Hold segíti a navigálást.

2010-ben a 42. Kékszalagon 623 hajón, 9 nemzet 3115 versenyzője küzdött

A Kékszalag népszerűsége folyamatosan növekszik, egyre többen vesznek részt rajta, ezért 2001 óta már minden évben megrendezik. A többség természetesen nem az abszolút győzelemre hajt. Már maga a feladat, a táv teljesítése is nagy kaland. A Magyar Vitorlás Szövetség akkor úgy döntött, hogy a páratlan években bizonyos korlátozó szabályok érvényesek, lehetőséget adva a tradicionális vitorlásoknak a Kékszalag elnyerésére, míg a páros években szinte bármilyen vitorlással szabad versenyezni. 2010-ben aztán engedélyezték többtestű hajók (katamaránok, trimaránok) részvételét is, ami rekordszámú részvételt eredményezett. 2010-ben a 42. Kékszalagon  623 hajón, 9 nemzet 3115 versenyzője küzdött. Ennek hatására a Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége a jövőbe tekintve egy ötéves moratóriummal fokozatosan feloldotta a korlátozásokat. Így 2014-től már újra szabad lett a verseny az alapítók eredeti, 1934-ben lefektetett szándékainak megfelelően.

A Fifty-Fifty nevű kétárbócos magyar építésű katamarán legénysége Józsa Márton kormányos vezetésével egy 57 éves rekordot döntött meg a 2012-es Kékszalagon  Fotó: MTI/Szántó Áron

Noha a kilencvenes évek elejétől hihetetlen fejlődésnek indult a balatoni hajóépítés és vitorlázás, az egyre gyorsabb és modernebb hajóknak sem sikerült megdönteni egy egészen régi rekordot, a Nemere II. 75-ös cirkáló 1955-ben elért csúcsidejét (10 óra 40 perc). Ez a „mumus” egészen addig telepedett rá a Kékszalagokra, amíg 2012-ben vízre nem került egy futurisztikus, a 21. század technológiáját megtestesítő hajó, a Fifty-Fifty, amely első kísérletre fantasztikus időt futott (10 óra 32 perc), és 57 év elteltével megdöntötte a korábbi rekordot. Két évvel később, 2014-ben már jó szél fújt szinte egész nap, így a Fifty-fifty a saját csúcsát csaknem három és fél órával múlta felül. Az aktuális pályacsúcs: 7 óra 13 perc 57 másodperc. A 2014-es jó szeles 46. Kékszalagon a Nemere II. egytestű hajók közt még fennálló csúcsát is átadta a múltnak a Király Zsolt vezette Raffica. Az egytestű rekord így most 9 óra 56 perc 46 másodperc.

Tavaly immár 12. alkalommal nyerte meg a Kékszalagot Litkey Farkas Festipay hajójával

A tavalyi, vihartépte 48. Kékszalag – az időjárási viszontagságok miatt sokan visszaléptek, mert a hajóik megsérültek a hatalmas viharban – abszolút győztese Litkey Farkas lett a Festipayjel, 8 óra 34 perc 6 másodperccel. Litkey ezzel a verseny legeredményesebb versenyzője lett, hiszen ez volt a 12. sikere a Kékszalagon, ugyanakkor első alkalommal győzött katamaránnal.

 

Akár ez is tetszhet A szerző további művei