Kullancs: veszélyben a felnőttek!

Egyre több családban döntenek úgy, hogy a kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis) ellen védőoltást adatnak be a velük élő gyermekeknek.

A családorvosok tapasztalatai szerint azonban sok felnőtt halogatja, hogy magának is kérje a vakcina beadását, pedig a gyermekekhez képest a felnőttek körében lényegesen gyakoribb a kullancsencephalitis előfordulása és a fertőzés eredménye akár súlyos fizikai és szellemi károsodás is lehet. Ráadásul több népszerű nyaralóhelyen, például Ausztria, Szlovénia, illetve Horvátország egyes nem tengerparti régióiban sok a fertőzött vérszívó.

A nyár a kirándulások, a szabadban tartózkodás legfőbb időszaka, és a szakorvosok ilyenkor ismételten felhívják a figyelmet, hogy hazánkban és egyes környező országokban, kedvelt nyári úti célokon is sok a fertőzött kullancs. Ez pedig azért veszélyes, mert egyes betegségeknek, mint például a kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladásnak a szövődménye akár nagyon komoly fizikai és szellemi károsodás is lehet. A már kialakult vírusos agyvelőgyulladás ellen pedig nincsen gyógyszer, védelmet a védőoltás adhat.

A kullancsencephalitis előfordulása a beszámolók szerint gyakoribb a középkorú, idősebb korosztályban, ráadásul az idősebbeknél a betegség lefolyása is súlyosabb lehet, ezért számukra is hasznos a védőoltás.

„Több tényező is szerepet játszik abban, hogy több a felnőtt beteg, mint a gyermekkorú – mondta el dr. Vajer Péter családorvos. A szülői-nagyszülői gondoskodásból fakadóan a felnőttek jellemzően több figyelmet fordítanak gyermekük, unokájuk egészségére, mint a sajátjukéra. Kirándulások, túrázások után a gyermekeket figyelmesen átvizsgálják, az esetleges kullancsot nagy valószínűséggel időben eltávolítják.”

Más tényezők is közrejátszhatnak abban, hogy az idősebbek körében gyakoribb a megbetegedés. Az elmúlt évtizedekben az egészséges életmódra való törekvés jegyében a felnőttek, idősebbek is több időt töltenek a szabadban, sportolnak, túráznak, tehát nagyobb eséllyel csípheti meg őket a kis vérszívó is.

Dr. Vajer Péter hozzátette: a fiatalabb korosztályok oltottsága a tapasztalatai szerint nagyobb arányú, mint az idősebbeké.

„Sokan még ma is a gyermekkorhoz társítják a védőoltásokat, pedig például az influenza elleni vakcina mellett a kullancsencephalitis elleni oltást felnőttkorban is érdemes komolyan venni. Örvendetes, hogy egyre több gyermek részesül a megfelelő védelemben, azonban – mint a tendencia is világosan mutatja – a szülőknek, nagyszülőknek magukra is figyelniük kell” – mutatott rá a családorvos.

Az idősebbeknél súlyosabb a kullancs okozta megbetegedés lefolyása   Fotó: weborvos

Azzal a ténnyel is szembe kell néznünk, hogy a parazita ma már nemcsak a természetben, hanem városi zöld környezetben is előfordul. Játszótereken, sportpályákon, strandokon is megtalálható, és egyre magasabban fekvő területeken, hegyekben is megél. Európában új gócok jelentek meg, és a régebbi területek kiterjedése is növekszik.

Hazánkban a betegség előfordulása csökkenő tendenciát mutat, ám szomszédaink közül Ausztria, Szlovénia és Szlovákia, illetve Horvátország egyes északi régiói is fertőzöttek. Néhány uniós országban drámaian megnőtt a kullancsencephalitis előfordulása az elmúlt évtizedekben, Németországban például az ezredforduló után megduplázódott az esetszám.

Hazánkban a magas rizikójú területek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Vas és Veszprém megye, északon elsősorban Nógrád és Borsod megye, illetve az Északi-középhegység. A kullancsencephalitis vírus a nyers kecske- és tehéntejben is fertőzőképes maradhat, ezért ezeket csak megfelelő pasztörizálás, forralás után ajánlott fogyasztani.

Ijesztő szövődmények

Kullancsencephalitis fertőzésből éves szinten mintegy 10–12 ezer esetet regisztrálnak világszerte, de a valós esetszám ennél jóval magasabb lehet, hiszen orvoshoz általában csak azok kerülnek, akiknél kialakul a betegség központi idegrendszeri gyulladással járó második fázisa is. Míg az első fázis csak lázzal és izomfájdalmakkal jár, a betegek egyharmadánál kialakuló második szakaszban súlyos tünetek jelentkeznek: tarkómerevség, magas láz, koordinációs zavarok, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés.

A betegség általában 2 hét alatt lezajlik, a páciensek fele szövődménymentesen gyógyul, azonban a maradványtünetek másoknál a fizikai, illetve szellemi teljesítőképesség enyhébb vagy kifejezetten jelentős csökkenését okozzák. Az enyhébb szövődmények között gyakori a visszatérő fejfájás, a memóriazavar, a görcshajlamra utaló EEG-eltérések. Ám a súlyosabb maradványtünetek olyannyira életre szólóak lehetnek, hogy a kórházból távozott betegek harmada-fele kénytelen feladni addigi munkahelyét.

Egészséggel kapcsolatos cikkeinket ezen a linken találja: egészségtár