Átlagos pénzügyi ismeretekkel rendelkező fogyasztóknak kockázatos kriptovalutába fektetni – figyelmeztetett a Magyar Nemzeti Bank, amelynek a felügyeleti jogköre nem terjed ki ezekre a pénzügyi ügyletekre.
A magyar jegybank immár az amerikai hatóságok által vizsgált OneCoin befektetési csalás kapcsán hívta fel ismételten a figyelmet arra, hogy a magyar jogrendben ismeretlen a nyereségrészesedési jog forgalmazása, ezért akár jogosulatlan betét/pénzeszköz gyűjtésének is minősülhet. Ezen eszközök árfolyama kiszámíthatatlan, hiányoznak a károsultakat védő garanciaintézmények, s bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatják őket.
Bár a OneCoin nem volt valódi kriptovaluta (nem lehetett vele ténylegesen kereskedni, nem rendelkezett a valamiféle ellenőrizhetőséget segítő blokklánccal és valós árfolyammal), a közel hasonló kockázatok minden egyéb, a pénzügyi felügyeletek/jegybankok által nem ellenőrzött befektetési formánál megvannak. Ez akkor szűnik meg, ha – a valóban hasznos, a fogyasztók érdekét is szolgáló – innováció szabályozott keretek között működik.
A fizetésre használható virtuális eszközöknek, az úgynevezett kriptovalutáknak, mint például a bitcoin, nincs hivatalos kibocsátójuk, nem tartoznak a világ legtöbb országa hatósága, jegybankja – így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – felügyelete alá sem. Jogi helyzetük világszerte ma még szabályozatlan, a sokszor előforduló fizetési probléma, visszaélés vagy lopás esetén nem védik a befektetőket betét- vagy befektetővédelmi garanciaintézmények. Hiányoznak a felelősségi és kárviselési előírások is. A kriptovaluták árfolyam-ingadozása gyakorta kiszámíthatatlan, az átlagos befektetők számára ismeretlen események mozgatják.
A károsultak ráadásul csak polgári perben, bűncselekmény gyanúja esetén pedig büntetőfeljelentéssel próbálhatják érvényesíteni jogaikat, sokszor külföldön, idegen jogi és nyelvi környezetben. Minderről az MNB az elmúlt öt évben többször tett közzé írásos figyelmeztetéseket, illetve publikálta az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) figyelmeztetését is.
A nyereségrészesedési jogot kínáló társaságok gyakorta különböző start-up cégek, magyar feltalálók által fejlesztett, jól csengő „világraszóló találmányok” (például zéróponti víz, tűzálló fa, Rubik-kocka-méretű kazán) vagy más innovációk fejlesztése és piacra vitele céljából gyűjtenek forrást.
A befektetők kültagként vagy kisebbségi tulajdonosként szerezhetnek nyereségrészesedési jogot az ezek kiaknázására létrehozott befektetési társaságokban a szervező beltag vagy a többségi tulajdonoscég mellett. A forrásgyűjtést végző gazdasági társaság a kültagokat jellemzően hosszú távon megtérülő mesés osztalék ígéretével igyekszik befektetésre ösztönözni.
A hatályos magyar jogszabályok által nem ismert nyereségrészesedési joggal való kereskedés esetén előfordulhat, hogy a szervező cég e tevékenység örve alatt üzletszerűen betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket gyűjt a befektetőktől tényleges visszafizetési kötelezettség vállalása mellett. Mivel ez az MNB engedélyéhez kötött, a jegybank ilyen esetekben piacfelügyeleti intézkedést hoz a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatóval szemben.
