Egy-két kattintás, és bárki megnézheti, mennyire kell tartania bűncselekményektől ott, ahol lakást szeretne vásárolni. A lakásárakat azonban nem a bűnügyi statisztikák alakítják.
Rendkívül könnyen kezelhető a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával létrejött Prevenciós Bűnözésstatisztikai Adattár (PRE-STAT) térinformatikai alkalmazása. Az alkalmazás szemléletes térképeken, grafikonokon mutatja például, hogy hol volt a legtöbb betörés, merre jellemző a súlyos testi sértés, vagy éppen melyik körzetben verték át a legtöbb nyugdíjast trükkös csalók.
Képzeletben a 2017-es esztendő bűnözési statisztikáit ábrázoló térképre vetítettünk egy másik térképet, amely az átlagos lakásárakat mutatja ugyanabban az évben. Az összkép alapján furcsa összefüggéseket találtunk.
Az összes elkövetett bűncselekmény számát tekintve például messze a főváros XIII. kerülete vezet (5826 esettel). Ugyanakkor ebben a kerületben a NAV forgalmi adatait feldolgozó legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint 475 ezer forint volt a lakások átlagos négyzetméterára. A kerület a drágább városrészek közé tartozik, noha messze nem a legdrágább. A bűnügyi statisztika kétes értékű második helyezését Miskolc könyvelheti el magának 2817 esettel, a borsodi megyeszékhelyen azonban a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára mindössze 135 ezer forint volt tavaly.
Természetesen nagyon nem mindegy, hogy milyen súlyú bűncselekmények jellemeznek egy adott területet, és a statisztikák sem mindent tükröznek pontosan. Súlyos testi sértés tekintetében Erzsébetváros vezet országosan, ahol 29 ilyen cselekmény történt tavaly, a lakásárak viszont éppen itt növekedtek a legdinamikusabban, és érték el a 480 ezer forintos átlagos négyzetméterárat. Meglepő módon Debrecen is „konfliktusos” város (26 esettel), ezt a problémát azonban a – megyeszékhelyek között a második legmagasabb – 269 ezer forintos átlagos négyzetméterár nem tükrözi.
Azokon a környékeken, ahol inkább lehet betörésre vagy autólopásra számítani, ott lakásvásárlásnál külön szempont és ezzel együtt értéknövelő tényező lehet, ha vannak beépített biztonsági berendezések, betörésbiztos nyílászárók vagy lakáshoz tartozó garázs. A 2017-es statisztika alapján a lakásbetörések száma Budapesten a II. kerültben volt a legmagasabb (115), amit Újbuda követett (92), a nyomában Zuglóval (72), Kecskemétnek a 63 betörés csak a negyedik helyre volt elegendő. A főváros II. kerületében az átlagos négyzetméterárak 571 ezer forintra rúgtak 2017-ben, amivel az árlista 3. helyén szerepelt. Újbuda szintén nem nevezhető olcsónak a maga 487 ezres átlagos négyzetméterével, és Zuglóban is majd’ 400 ezer forintos négyzetméterárakat rögzítettek. Kecskemét pedig – Győr és Debrecen – után a harmadik legdrágább nagyváros 262 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A betörők tehát a jómódú, lehetőleg családi házas környékeket preferálják.
Ha lakásunkat nem rabolták ki, kijutottunk a kapun és nem ütöttek le bennünket, akkor szeretnénk az autónkat is ott találni, ahol hagytuk. Erre Budapesten van a legkisebb esélyünk, különösen a következő kerületekben: II. (39 autólopási eset), XI. (36 eset), XII. (26 eset), XIV. (22 eset). A lakásárakat tekintve ezek a kerületek szinte a legdrágábbak, zömében jómódúak, középosztálybeliek által lakottak, akiknek új és jó állapotú gépkocsija csábító lehet egy autótolvaj számára. Ezek az esetszámok azonban még mindig nem elrettentőek, főleg a lakosságszámhoz viszonyítva.
„A bűnügyi statisztikák és a lakásárak alakulása között nincs szoros összefüggés” – nyilatkozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője –, aki szerint azért persze a lakásvásárlás előtt nem árt a bűnügyi kockázatokat is felmérni. „Ha egy kockázat ismert, akkor kezelni is lehet. Megfelelő biztosítással, biztonsági rendszerekkel, körültekintéssel a jövőbeni kár mérsékelhető” – tette hozzá.
