Kovács András Ferenc irodalmi nagydíjas

Artisjus-díjak ünnepélyes díjátadása

A Requiem Tzimbalomra című verskötetéért Kovács András Ferenc vehette át az idei az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2020. március 2-án a Budapest Music Centerben az Artisjus-díjak ünnepélyes átadásán. Cselényi Béla, Kováts Judit, Szajbély Mihály és Mártonffy Marcell írók irodalmi díjban részesültek. Eddig összesen 69 kitűnő költőt és írót ismertek el ezzel a díjjal.

Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus irodalmi díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek további alkotómunkájához. Az Artisjus Irodalmi Díj az egyik legjelentősebb hazai irodalmi elismerés, melynek presztízsértéke abban rejlik, hogy maguk a pályatársak szavazzák meg a nagydíjast és a négy alkategória díjazottjait. Az elismeréseket ünnepélyes keretek között adták át 2020. március 2-án.

2020 irodalmi díjazottjai:

  Kategória Díjazott Kötet címe
Artisjus Irodalmi Nagydíj nagydíj Kovács András Ferenc Requiem Tzimbalomra
Artisjus Irodalmi Díj költészet Cselényi Béla Órajáték Bronzapával
Artisjus Irodalmi Díj próza Kováts Judit Hazátlanok
Artisjus Irodalmi Díj tanulmány Szajbély Mihály Csáth Géza élete és munkái
Artisjus Irodalmi Díj esszé Mártonffy Marcell Biblikus hagyomány és történelmi tapasztalat Pilinszky esszéiben

 

Kovács András Ferenc

A 2020. év Artisjus Irodalmi Nagydíjasa, Kovács András Ferenc Szatmárnémetiben született, hatvanéves erdélyi magyar költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, dramaturg. Egyebek közt már József Attila-, Déry Tibor-, Kossuth- és Babérkoszorú-díjjal elismert alkotó. A marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője. Tagja a Romániai Írók Szövetségének, a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának, tiszteletbeli tagja a Széchenyi Művészeti Akadémiának, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem díszdoktora. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től kezdett közölni, immár 43 kötet szerzője. Verseiből több nyelven, több változatban is készültek fordítások. „Költészetében ott működik a teljes irodalmi hagyomány, amelynek immár fontos része ő maga is. Tehetség, stílus, szabadság, szellem, pátosz: mind-mind részei annak a könnyedén nagyszabású játéknak, amely 1983-ban kezdődött a Tengerész Henrik intelmeivel, és amely nem ér véget a 2019-es Requiemmel” – írta laudációjában Bazsányi Sándor.

Cselényi Béla költő 1955-ben született Kolozsváron. 14 éves kora óta ír verseket, 1973 óta publikál folyóiratokban. Romániában három verseskötete, Magyarországon hat verseskötete és egy rövidpróza-kötete jelent meg, valamint több verses antológia társszerzője. Báthori Csaba így méltatta munkásságát:„Minden könyve amolyan betakarítás és szeszélyes ihletvonulatokat villantó metszet, válogatás. Mintha folyton betömködné a múltban tátongó űrt, és verseiben átlátna a jövőbe. Mert derűje jövőt ígér, távlatot nyit, segít élni.”

Kováts Judit író, szerkesztő, eredeti foglalkozása történész-levéltáros. Számos tudományos munkája jelent meg a reformkorról. Elbeszéléseket, novellákat, tárcákat publikált, éveken át készített életútinterjúkat idős emberekkel a háborúról, a kommunista diktatúráról, kitelepítésekről, munkatáborokról, a kisebbségek üldözéséről. Regényeiben a 20. század olyan kevéssé ismert történelmi traumáit dolgozza fel, mint a magyar nők sorsa a front és az orosz megszállás alatt (Megtagadva, 2012), vagy a kollektív bűnösséggel sújtott felvidéki magyar és német kisebbség háború utáni szenvedéstörténete (Elszakítva, 2015 és Hazátlanok, 2019).

Szajbély Mihály egyetemi tanulmányait a szegedi egyetem (JATE) Jogtudományi és Bölcsésztudományi Karán végezte, majd megszerezte a doktori és kandidátusi címet, 2004-től az MTA doktora. 1977-től az egyetem oktatója, 1992-től több tanszék vezetője. 2014 és 2017 között a SZTE BTK dékánja. Vendégprofesszorként Bécsben és Berlinben is oktatott. Főbb kutatási területei: a 19. század és a 20. század elejének magyar irodalma (Csáth Géza), a jugoszláviai (vajdasági) magyar irodalom története, sajtó- és médiatörténet, az irodalom médiatörténete, valamint a hangjáték médiatörténete és műfaji problémái.

Mártonffy Marcell 1955-ben született Budapesten, tanulmányait a pannonhalmi Szent Gellért Főiskolán, az ELTE-n, a római Szent Anzelm Pápai Egyetemen végezte. Magyar–német irodalom és nyelv szakos tanár, az irodalomtudomány doktora. Számos oktatási intézményben tanított az elmúlt közel negyven év alatt, jelenleg az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem docense. Szerkesztője volt a győri Műhely és a Pannonhalmi Szemle folyóiratnak, több mint 10 évig főszerkesztője a Mérleg című teológiai és társadalomtudományi szemlének.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei