Körbejártunk minden létező térdproblémát – válaszaink is vannak

Amíg el nem kezd fájni a térdünk, addig észre sem vesszük, mennyi munkát kénytelen végezni. Nézzük, milyen problémák adnak okot valódi aggodalomra és mely kezeléseket érdemes kipróbálni!

A térd egy valóságos mérnöki csoda. Életünk során azonban elég sok „csapást mérünk rá”, különösen abban az esetben, ha aktívak vagyunk: térdünk viseli a teljes testünk súlyát, mikor futunk, ugrunk, forgunk, fel- vagy lemegyünk a lépcsőn, rúgjuk a bőrt, kergetjük a teniszlabdát vagy száguldunk a sípályán. Mindezeket figyelembe véve nem csoda, hogy egyaránt hajlamos a rövid távú, akut sérülésekre és a hosszú távú, krónikus betegségekre, mint például a kopás. A legtöbb akut térdprobléma magától rendbe jön speciális kezelés nélkül, krónikus fájdalom esetén pedig a legjobb kezdeti kezelés a mozgás és a fogyás.

A további lehetőségek közé tartozik a fájdalomcsillapítók alkalmazása, a fizioterápia, a szteroidinjekciók, a porc és az ínszalag javítása, valamint a teljes térdcsere. Gyakran hallani a különböző étrendkiegészítők vagy egyes fűszerek pozitív hatásáról, ilyen például a halolaj, a kurkuma és a glükózamin. Olyan újabb terápiák hatását is vizsgálják, mint a hialuronsavas injekció vagy az őssejt, illetve a vérlemezkében gazdag plazma befecskendezése. Nézzük, mit érdemes tudni a témában!

Ropog a térdem guggolásnál, ez problémát jelent?

A recsegő-ropogó hangok nem feltétlenül jeleznek problémát, ha nem jelentkezik fájdalom, duzzanat vagy mozgási nehézség. A zavaró hangot okozhatják az ízületi folyadékban kipukkanó levegőbuborékok vagy az inak és a szalagok helyremozdulása. Ha fájdalom és duzzanat is jelentkezik, vagy olyan, mintha bizonyos pontokon akadna a térdünk, elképzelhető, hogy van egy kis porcsérülésünk. Ezeknek a többsége magától rendbe jön hat héten belül, ha mégsem, fel kell keresni a háziorvost.

Az emberek szoktak meniszkusz és keresztszalag-sérülésről is beszélni. Mi a különbség?

Ennek megértéséhez érdemes magunk elé képzelni az egész térdet. A combcsont és a sípcsont kapcsolódását a térdkalács biztosítja, ezt pedig a négy erőteljes, rostos szalag stabilizálja. Az elülső és hátsó keresztszalagok keresztezik az ízületi tokot, míg az oldalsó szalagok (belső és külső) az ízület két oldalán futnak. A combizmok egy ín segítségével kapcsolódnak a térdkalácshoz és kulcsfontosságú szerepet töltenek be az ízület gördülékeny és stabil mozgásában, az erős combizom erős térdet jelent. Az ízfelszín akadályozza meg, hogy combcsont és a sípcsont egymáson súrlódjon, a porc két „párnája” a porcgyűrűk vagy menikuszok pedig a lengéscsillapítóként szolgálnak. A legtöbb porc- és ínszalagsérülés néhány héten belül saját magától meggyógyul, néha azonban sebészeti beavatkozásra is szükség lehet. Az elülső keresztszalag-szakadás gyakori sportsérülés, ami fájdalommal és a térd stabilitásának elvesztésével jár. Különösen jellemző síelőknél, focistáknál, kézilabdásoknál vagy judósoknál, ahol a játékosok hirtelen állnak meg és váltanak irányt vagy közvetlen csapás érheti a térdet a küzdelem során.

Patellofemoralis fájdalomszindrómám van. Kidobhatom a kondibérletet?

A patellofemoralis fájdalomszindróma gyakran fordul elő fiatal, sportos nők esetében. Az igen bonyolult elnevezés a térdkalács elülső részén jelentkező tompa térdfájdalmat és az ehhez társuló ropogó hangot takarja. Hosszú ücsörgést, térdelést, guggolást vagy lépcsőzést követően rosszabbodhat. A jégzselé, a gyulladáscsökkentő krémek vagy tabletták alkalmazása segíthet enyhíteni a tüneteket rövid távon, a térd körüli izmok erősítése pedig végleg meg is oldhatja a problémát. Az edzés során végzett gyakorlatokat cseréljük sétára és biciklizésre futás és ugrálás helyett, de a kondibérletet továbbra is érdemes kiváltani testi és szellemi jólétünk érdekében.


A térdem nem teljesen megbízható, kerüljem a futást?

Nem feltétlenül. Élsportolóknak, futóknak és focistáknak valóban kialakulhatnak különböző térdsérülései – mondhatni munkahelyi ártalom. Azonban az átlagember számára még a hosszútávfutás sem növeli a porckopás kialakulásának esélyét. Sőt, még az idősebb, enyhe porckopással már rendelkező futók esetében sem romlik a térd állapota, ha folytatják a futást.

Térdfájdalmam oka a porckopás – mit lehet tenni ilyenkor?

Rengeteget tehetünk annak érdekében, hogy térdünk jobb állapotba kerüljön, és nem kell heroikus dolgokra vagy vadiúj terápiákra gondolni. Fares Haddad, a londoni University College Kórház vezető sebésze szerint létfontosságú a mozgás és a fogyás. „Ha a beteg lefogy, csökken a fájdalom a térdében, és ha szükségessé válik a sebészeti beavatkozás, azt is jobban viseli majd.” A sebész szerint érdemes lehet – szükség esetén – enyhe fájdalomcsillapítót is bevenni annak érdekében, hogy a beteg aktív maradhasson. Rövid távon a szteroid injekciók is segíthetnek, azonban a hialuronsav, az őssejt, illetve a vérlemezkében gazdag plazma befecskendezésének hatása nem bizonyított.

Alkalmanként fáj a térdem és a röntgen szerint porckopásom van, érdemes térdprotézist beültetni?

Bart Ferket, a New York-i Mount Sinai Health System orvosa úgy véli, az a legjobb, ha elsődlegesen a beteg tüneteiből és nem röntgen vagy MRI-felvételből indulunk ki. A röntgen és az MRI-eredmények gyakran nem korrelálnak a panaszokkal, előfordulhat, hogy a felvétel szörnyen néz ki, de a tünetek közel sem olyan vészesek, és fordítva. A legtöbb páciens javulásról számol be egy ilyen nagy beavatkozás után, de – nem túl meglepő módon – minél rosszabb volt a térd a műtét előtt, annál nagyobb a javulás. A térdprotézist csak abban az esetben fogja javasolni az orvos, ha a tünetek valóban nagyon súlyosak és minden egyéb lehetőséget – testmozgás, súlycsökkentés, fájdalomcsillapítók – kimerítettek. A robotika fejlődésének köszönhetően a különböző térdprotézis-beültetések valószínűleg egyre biztonságosabbá, hatékonyabbá és tartósabbá válnak majd az elkövetkező években – vetíti előre Haddad.

Amióta kigugliztam a „térdporckopás” szóösszetételt, mindenféle hirdetéssel bombáznak. Honnan tudhatom, hogy mely módszerek azok, amik valóban működnek?

Mérlegeljünk a rendelkezésünkre álló bizonyítékok és az ár alapján. Valóban működik? Lehet bármilyen káros hatása? Megéri az árát? Az akupunktúra az eddig kísérletek alapján nem működik, azonban biztonságos és néhány ember számára mégis hatásosnak bizonyul. Hasonló a helyzet a Tens-készülékkel. Népszerűek a glükózamin- és a kondroitintartalmú táplálékkiegészítők, de hatékonyságuk nem bizonyított. A kurkumában található sárga pigment állítólag olyan kémiai anyagokat tartalmaz, melyek hasznosak porckopás esetén, de valószínűleg tonnaszámra kellene fogyasztani ahhoz, hogy érdemi hatást váltson ki – összegzi a tapasztalatokat Haddad.

Mi a helyzet a szteroidinjekcióval?

A szteroidinjekció gyors megkönnyebbülést hozhat, képes csökkenteni a fájdalmat, a duzzanatot és a merevséget. A hatás három hónapon át vagy akár tovább is tarthat. A bizonyítékok azonban nem meggyőzőek, a betegek 44% százaléka számolt be a fájdalom enyhüléséről, ez az arány 31% volt a placebocsoportban is. 36% szerint javult a térd működése, a placebo esetében 26% számolt be ugyanerről.

Hat hónapos a várólista a fizikoterápiára. Mit tegyek?

Mindenképpen maradjunk a várólistán és mindennap sétáljunk és végezzünk erősítő gyakorlatokat, melyek stabilizálják a térdet. Nincs rá bizonyíték, hogy a fizikoterápia sokkal hatásosabb lenne, mint a saját magunk által végzett tornagyakorlatok, csupán kellően motiváltnak és kitartónak kell lenni.

Milyen esetekben szükséges orvoshoz fordulni?

Mindenképpen keressük fel a háziorvost, ha vörös, duzzadt, fájdalmas vagy merev a térdünk és ennek nem ismerjük az okát. Sürgősen forduljunk orvoshoz, ha lázunk is van, rosszul vagyunk, nem tudunk lábra állni, nemrég estünk át térdműtéten, gyenge az immunrendszerünk vagy más ízületeink is fájnak. Ha valamilyen baleset vagy esés következtében dagad fel a térdünk, egyenesen a balesetire menjünk.

Forrás: https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2017/may/01/everything-you-need-to-know-about-knees?CMP=fb_gu

Fotók: Shutterstock