A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok állományának felmérésébe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.
A szervezet országos adatgyűjtésbe kezd, amelynek első szakaszában a lakott területeken is gyakran előforduló erdei fülesbaglyok fészkelőállományának felmérését végzik, amelybe a lakosságot is szeretnék bevonni. Az akció májusban a füleskuvikok megfigyelésével folytatódik.
Az éjszakai életmódot folytató, az emberek számára láthatatlanul mozgó madarak rejtett költőhelyének megkereséséhez elég csak a hangjukat meghallani. Az esti szürkülettől megfigyelhető a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangja, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolása, májusban és júniusban pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangja is. A madarak hangjának megfigyelését hetente egy-két alkalommal érdemes megismételni áprilistól júniusig.
A természetbarátok a madarak jellegzetes hangját meghallgathatják a https://www.xeno-canto.org/ madárhangokat rögzítő oldalon. Aki észlelte e hangok valamelyikét, egy elektronikus űrlap (https://goo.gl/forms/bxSOdOqEPMkmRdnR2) kitöltésével tud hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához. Az akció részleteiről további információ található a http://www.mme.hu/a-lakossaggal-a-feszkelo-baglyok-nyomaban-1-erdei-fulesbagoly oldalon.
A lakosság segítségével gyűjtött adatok a későbbiekben részét képezik majd az MME által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. A jelentések azért fontosak, mert a civilizációs hatások, az élőhely-átalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érintik, veszélyeztetik. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állománymonitorozó tevékenységek, melyek alapját képezik az érintet fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.
Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a magyar állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife Internationalhoz is.
